Napi Hírek, 1938. június/2

1938-06-19 [0420]

o- Ki/L Orosháza, június 19. Vasárnap délelőtt szentelte "fel Raffay Sándor p'ispük a Hódmezővásárhely határában lévő Kardoskutpusztán Magyarország els5 pusztai evangélikus templomát. A templomszentelési ünnepségen megjelelt Lányi Márton dr . egyházmegyei felügyelő, a képviselőház alelnöke, Csizmadia András országgyűlési Képviselő é^Bakoss József dr. orosházi főszolgabíró ' . Hódmezővásárhely határában Kászonyi RCehárd főispán, dr. Endrey Béla polgármester, Kun Béla országgyűlési képviselő és Fekete Sándor másodfelügyelő üdvözölték a vendegeket. A menetet lovasbandérium kísérte a felavatandó uj templomhoz. Istentisztelet közben Raffay Sándor püspök templomszentelő beszédében többi között a következőket mondotta: - Most felekazeti templomot szentelünk ugyan, de a magyar szeretet templomát építettük fel azzal az alázattal, amellyel csak a mindennap próbára tett ember tudja szólalni „ istenét. Itt a pusztáról minden egyes hajlékból elinduló imádság egy Istenhez száll ós ér. Megáldom tehát ennek a határnak minden nyelvű, iBndü és vallású lakosát, mert testvérekül teremtett bennünket az isten. Szeressük egymást, me*t csak népünk szeretetével és összetartásával épülhet újra a nemzet, áldom a nép vezéreit is, elsősorban a mi kormányzónké t, az első magyart, aki eddig is mindig biztatott bennünket és kérem, h9gy áldja meg őt az Isten, hogy elvezethessen bennünket a minden magyar hivő igéretföldjére, A történelea csodája, hogy ezer esztendőn keresztül él itt egy nép rokontalaaul^ öiö k veszélyben az ősi nyelvet és ősi erényt még most is fent ártva. Pedig egy évezreden át sok hatalmas hódi tó áradat vágtatott át rajtunk és mégis élünk. . Am az Isten mindennap tesz ilyen csodát, csak mi nem fogadjuk be azt. Ma is ilyen csodát látunk, amikor a törvényhozás,a közigazgatás észreveszi a népet itt a pusztán. Kérem is őket, hpgy lássák meg az apró küzdő embert, aki évtizedeken át csak vágyakból, r menyekből élt és álljanak melléje lélekben is, tettekben is. . Ezután nénai Prohászka Ottokár.- püspökkel való barátságáról szólt. Ok megértették egymást, mert mindketten egyformán érezték a magyar haza szolgálatának kötelességét. Hite. hogy csak a keresztény egyhazak testvéries, szoros összetartásával érhet jük el Magyarország boldog összetartásos jövendőiét. Er"s meggyőződése, hogy amint ezt az országot a krisztusi egyház ;fundamentumában alapoztuk meg ezer esztendeié, ugy a következő ezer esztendőben is csak ezen a fundamentumon állhat meg es ezért nem hiába ünnepeli : ebben az évben a nemzet a hit el'ső magyar hősét. Bölcs előrelátással nem a keleti, hanem a nyugati keresztény egyházhoz kötötte Magyarország sorsát ás ezzel hatalmas, életerős irányzatba kapcsolt bennünket.' Mi protestánsok, épen ugy, mint i a katolikusok, ennek a Szent Istváni kereszténységnek a letétemenyeseiW^*** ezért nem szabad, hogy kétféle örömünk és bánatunk legyen; a mi sorsunk egy tőből sarjadt. Szeretném,ha azok, akik más felekezethez tartoznak, megértenék, hogy az evangélikus agyház négyszáz év alatt minden templomát az egyetemes anyaszentegyház dicséretére emelte, az pedig mindannyiunk közös anyaszen tegyháza. h templomszentelési ünnepség után .. . .^{jrolt, amelyem Kászonyi Richárd főispán a kormányzót, Lndrey Béla polgárnester pedig Raffay Sándor püspököt . & itf/" során még több pohárka? zontő hangzót t el. ¿4 77j £ ¿¿„$44