Napi Hírek, 1938. június/1
1938-06-12 [0419]
/Közjegyzők pécsi nagygyülésej,Folytatás/ o- 2a/Y - Az az érzésem, - folytatta Antal István államtitkár hogy a három eszmei alapon nyugvó, de egyetlen központi gondolatot* a keletről jött magyar fajiság nyugati elhivatottságát hangsúlyozó országlási princípium ma is világító fáklya gyanánt kell hogy álljon a mostani és az elkövetkező közéleti nemzedé&ak számáia. Számunkra Európa és a Nyugat kétségkívül megbecsülhetetlen értéket, célkitűzést és erőfeszítést jelent, de ennek ellenére is hangsúlyoznom kell, hogy Európa számunkra osak a színvonal, de semmiesetre sem maga a lényeg. A lényeget számunkra a magyar lélekben, a magyar fajban, a magyar fapiságunkban iévŐ saj-'tos nemzeti kultúránk, ősi nemzeti berendezkedésűnt ás évezredes állampolitikai pricipiumunk képviseli. Európa számunkra csupán eszmei, Közéleti ÍS nemzetpolitikai értékmérő, mert az értéket magát saját magunkból, daját lelkiségünkből, saját fajiságunkból és saját vérünkből akarjuk kibányászni. Az európai intézmények és uralkodó eszmeáramlatok számunkra csupán addig jelentenek irányítást, amig nem állanak ellentétben a saját magunk géniüsa által kitermelt áliamvezetési elvekkel, közéleti eszmékkel es politikai berendezkedésekkel. Európa kétségkívül sokat adott euből a szempontból a magyar nemzetnem. Nyugodt lélekicel állithatom azonban, ho t y annyit mi* is adtunk hurópának. amennyit mi tőle kaptunk, ü magyar közéleti berendezkedések alapvető elveit és intézményeit a nemzeti célok érdekéden organizált szabadság eszméje foglalja magában. A magyar alkotmány voltakepen nem m*s, mint valamely nemzetépítő és konstruktív kompromisszum az állami tekintély gonoolata és a szabadság eszmélje között. Ez a princípium lehet az a szülő , amelyen át a . 1. . nyugateruópai közéleti eszmeráamlatokat Magyarország magáévá teheti. Fölötte fontos, hogy az eszmék és elvek mai anarchikus zür-zavaraban ez a szentistváni szűrő megfelelően működjék. Nekünk magyar jogászoknak kötelességünk világosságot gyújtani s a ködben botorkáló koponyáknak megmutatni és megvilágítani^ hogy Magyarorszagon nem áiehet más, mint az organizált szabadság: szabaaság befel3 és függetlenség kifelé. Ez jelenti, ez hozza el a nemzeteek azt a kívánatos lelki és népi egyságet t amelynek megvalósítása az első lépés a nemzet történelmi céljainak kivívása felé. Aintal Istv n államtitkár ezután Pécs városának ősi szellemiségére, arra a genius locira mutatott rá, amely ennek az ősi kulturhelynek minden egyes kövéből kiárad. Ennek a pécsi geűus locinak két világító fáklyája van: a katholikus egyház és a tudományegyetem. A magyar közjegy:oi karnak működésére ; a'genius lécinak mindkét megnyilatkozása ráütötte a maga sajátos fémjelzését. A magyar közjegyzői kar múltja egyházi funkcióban ggökerezik. Evszázadokakkeresztllj az egvház hiteles helyei jelentették szamunkra a közjegyzői, az igazságszolgáltatási, de egyben a történelmi funkciók teljesítésenek a Központosítását. A magyar közjegyz'ség múltja elvitathatatlanul a magyar egyházak múltjával azonos és joggal állítható, hogy a magyar közjegyzői intézmény oly történelmi gyökérrel rendelkezik, amilyent kevés nemzet vallhat magáénak. A pécsi tudományegyetem eleven történelmi Kapcsolattal fűződik a magyar közjegyzőség törtcínej.máhez, mert minden egyéb nyugateurópái országot megelőzve elsőnek a Nagy Lajos által alapított pécsi egyetem művelte ás tanította rendes tantárgyként az ars notarialist, a közjegyzőség művészetét. A közjegyzői hivatásnak ez a kultusza nemcsak akkori, de mostani vonatkozásban is a magyar közjegyzői kart arra a magas értékbeli színvonalra emeli, a elyen a magyar történelem igazán hivatott rögzítőjévé vált. /Vege következik/
