Napi Hírek, 1938. június/1

1938-06-01 [0419]

a Kálmán zédének VI* folytatás aj/ Erről a már hónapok óta annyit bolygatott kérdésről szükségesnek tartom még néhány szíval megemlékezni. Minthogy egyáltalában nem az a szándékom, hogy a helyzet kiélesitéséhez a magam részéről hozzájáruljak, bár nagyon sok mondanivalóm volna, csak egves'fontos jpa*mentumok kiemelésére fogok szorítkozni, amelyekből kiviláglik, hogy Csehszlovákia hosszú éveken át mennyire kevéssé "barátságos magatartást tanúsitott velünk szemben áe hogy Magyar* ország milyen nagy önmérséklettel viszonozta azt. Midőn Csehszlovákia nagyhatalmi barátai segítségével a világháború befejezése után egy olyan államot létesített, amelyben az uralkodó néppel szemben az úgynevezett naazetiségek alkotjak a többséget, nagy kiterjedésű, magyar területekhez is jutott. Sokan azt remélték, hogy épen ez a körülmény arra fogja inditani a csehszlovák kormányt, hogy mindent elkövessen Magyarország kiengesztelésé re és arra. hogy velünk legalább gazdasági téren lerakja a normális fiaaony alaüjait. A osen hivatalos politika azonban egészen más vágányokon haladt éS valószínűleg abban a felfogásban volt, hogy a Csehszlovák köztársaság háború utáni kivételesen előnyös poziciója. amel-y kizárólag a szuronyok erejére támaszkodott, igen hosszú ideig fenntartható lesz. A ma, yar kérdést ebből az elgondolásból kifolvélag fölényesen kezelte, Bemáníához és Jugoszláviához való szorosabb viszony létesítése által aagyhatshni szere-re vágyott és vajmi keveset törődött 3 Magyarországon vele szemben uralkodó lrngulattal. Minden legcsekélyebb magyar megmozdulás s-l szemben fenyegető módon lepett fel, ísmételj ten háborúval fenyegetőzött. Az igen erős cseh propaganda céltáblája elsősorban Magyarország volt. B&Kényeket hallottunk az. állítólagos magyar elmaradottságról, folytonos béKétlEnkedéeeinkxől, úgyhogy lessankent minden ellenünk irányuló élesebb sajtókampányb&n Prága irányító kezet volt mo-. dunkban felfedezhetni. Hogy e magyar nemzetiség panaszai grágában mennyire süket fülekre találtak, azt nem kell újból ismertetnem. Magától értetődik, hogy egy huzamos időn at es köv etkezetesen alkalmazott ilyen eljárás nem valtha cott ki rokonszenvet Magyarországon csehszlovák szomszédjával szemben. De midő - végre tavaly köztünk és a kisantant államai között tárgyalásokra került a sor mi azokba. - elnyomva jogos felháborodásunkat a múltban történtek íelett - mégis készseggel mentünk bele. Jóindulatunknak erősebb bizonyítékát, azt hiszem, alig adhattuk volna. '• • ,. , . Most pedig, midőn az egész közeli múltban a nemzetiségi kérdés által okozott nagy nyugtalanság miatt a prágai kormány szükségesnek tartotta elrendelni a részleges mozgósitast, melyet nemcsak a Nemet .Birodalom felé eső, hanem a magyarországi határokra is kiterjesztett, mi ezt a barátságosnak alig nevezhető eljárást nyugalommal fogadtuk es tartózkodtunk mindentől, ami a helyzetet meg jobban kiélesithette volna. El vagyunk tökélve srra, hogy ezen az általunk helyesnek és megfelelőnek tartott uton fogunk tovább is haladni, de a közeledést a két állam között kizárólag magyar jóakarattal elősegiteni nem lehet. Magyarország nem fogja r* beket megbontani, de Csehszlovákiának annyi nemzetisege van, hogy a további fejleményeket illetőleg tisztán láAni nem fogunk mindaddig, amíg ki nem tűnik világosan, hogy s prágai kormány milyen engedményekre hajlandó elef

edetlenkeoe összes nemzetiségeivel szemben. Magától értetődik, hogy minén nemzetiséggel szemben egyenlő mértékkel kell mérnie. /Folyt, köv./