Napi Hírek, 1938. június/1

1938-06-01 [0419]

/fcánya Kálmán beszédének IV. folytatása. 1938.június 1. » ^z t \nagy különbség a mostani és az 1914.avi helyzet között, amikor a két euró­nál hátaim csoportot szakadatlanul és szűnve'lélyosen uszították ogymás ellen és az ügyik nagyhatalom,Oroszország,egyáltalában nem titkolta,hogy háborúsa torokszik.xi háborúra neki belpolitikai okokból szüksége volt és azt kivánta azért is t hogy az Osztrák-Magyar Monarchia fel darabolásával és az általa támo­gatott kisebb szláv állagok '"ognagyobbitás-val befolyását a Balkánon szilár­dan megalapozza, Emlékezetes "ég a tisztolt Ház clött,hogy a viéágháboru kitö­rése után Oroszország párisi nagykövete Jsirolskv,örörr2er és büszkeséggel je­lentette ki;"Ez a háború az én háborúm es majd mg látják,hogy űlven háború lesz!" ö ~ L , Egy további különbség,hogy ma a legkisebb szikra kipattanása ese­ten is azonnal megjelennek a helyszinon a jól felszerelt nagy befolyású poli­tikai tűzoltók és bármilyen zászló alatt is vonuljanak fol.Kölcsönös jókarat­tal közösen igyekeznek a tüzet még csirájában elfojtani. Tisztelt Ház!Az eddig elmondottakban igyekezte 1 vázolni,miként szűnt nos véglegesen a hatalmi eltolódás következtében a háborúban felülmaradt államok hegemóniája és állott ismét helyre az európai erőviszonyokban oly so­káig nélkülözött hatalmi egyensúly. J J Áttérek most a jDunamodcnoo kérdésének ismertetésére,noly éppen olm iontos az európai béke biztosításának szempontjából.mint a nagyhatalmak között íennállő viszony .Hiszen tagadhatatlan.hogy a hulyzet a-nagyhatalmak ós a Duna­it dence államai között bizonyos hasonlóságot mutat fel .Amint a nagy hat al raknál a vcrsaillosi békeszerződés fogyatékosságai hatnak bomlasztóan,ugy a Dunameden­oében a trianoni békeszerződés érezteti romboló hatosait.Ott is ,itt is je­lentkeznek erősetb törekvések a fennálló nehézségek áthidalására. A Dunameden­oében a vonatkozó tárgyalások azonban csak a műit évben öltöttek komolyabb formát,mert a kisantant-államnk túlzott önérzete addig áthatolhatatlan akadály­nak bizonyult. Magyarország nemzetközi pozíciójának megerősödésére volt szük­ség,hogy a kisantant-államok velünk szemben belátóbb álláspontra helyezkedje­nek és enyhébb húrokat pengessenek. L kisentcnte-álíamokkal folvamatban lévő tárgyalások a magyar kisoTb­sógek sorsának javítására,a magyar egyenjogúság olismoresórc.valaniiit a Kellog­paktum szellemében kölcsönösen leadandó nyíl átkos ótokra vonatkozf ..... tárgyalá­sok legfontosabb eleme természetesen a kisebbségi kér dós.A nagyszámú magyar kisebbséggel való megfelel* "bánásmódra a kisontento államok nagy területi nye­reségük ellenszolgáltatásaként nemzetközi kötelezettségeket vállal~aK.Ennek, praktikus keresztülvitele'késik,ezért korült a kisebbségi probléma a mostani lárgy;.a ások középpont iába. . • ul < * V í» 4. Itt szükségesnek tartom megvilágítani azokat a nehézségeket, amolvek súlya alatt görnyedünk, hogy megfoghat óbbá tegyen azt a sokak olott' érthetetlennek látszó lassúságot,amely ezeket a tárgyalásokat beárnyékolja. L nehézségek között elsősorban állanak azok a sajnos igen komoly ellentétek,; amelyeket a trianoni békeszerződés teremtett közöttünk es szomszédaink kozott. Ezeknek áthidalása természetszerűen rendkívül nehéz és kényes feladat.Súlyos­ságát még fokozza az a körülmény,hogy a kisontente kizárólag Magyarország el­len jött létre és hogy oz a magyarellenes jellege ennek az állatcsoportnak ma is fennáll.A kisentente három állama nagyon sok alapvető problémában kü­len-ütakon jár,de Magyarországgal szemben továbbra is a szoros ogyuttmükóőJs elvét követi.Mi a magunk részéről nem vagyunk hajiandok arra,hogy a kisentente -al mint blokkal tárgyaljunk,a másik fél.ezzel szonbon ahhoz ragaszkodik,hogy a három állammal külön-külön létesítendő megállapodások mégis telJesexi egybe­hangzóak legyenek .Hogy ez a tárgyalások sima lefo .y ásat mennyire akadályoz­ta, azt egy pillantás a háro- állam sok tekintetében nagyon is különböző hely­zet ére • éle sen mogvilágit ja. /folyt • köv .'

Next

/
Thumbnails
Contents