Napi Hírek, 1938. május/2

1938-05-16 [0418]

o- Ta/Ln /Az igazságügyi bizottság 2. folytatása/ Györki Imre rámutat arra, hogy a javaslat rendelkezést' tartalmaz arról, hogy az ügyészség nyomozati cselekményeket is végezhet. Sz eddig is lehető volt. Figyelembe kell azonban venni, hogy az utóbbi esetben megtörtént, hogy a nyomozati hatóságtól ugy került az ügy az ügyészségre, hogy az ügyész képtelen volt vádat emelni, holott egyébként tudott dolog volt, hogy Dünoselekmény történt. Izgatás miatt'. . .ía kivételes törvény alapján eddig is börtönbüntetés volt kiróható, Tauffer Gábor a javaslat benyújtásában az Imrédy-körmény cselekvőképességének igazolását latja. Azt is bizonyítja a javaslat, hogy a • ' -r v ma

i állami és tárdadalmi rend meg akarja és meg is tudja védeni tfegát. Nem tartaná helyesnek a mai kiegyensúlyozatlan társadalmi helyzetben az esküdtbiráskodásnak ezzel az eljárással kapcsolatban való behozatalát. Aggodalmasnak tartja azt az ujitast, hogy a vádlotthoz-az elnökön kivül még a négy biró^védő ésfügyész is intézhessen kérdéseket, A mai politikai helyzetben e javaslatban a cselekvő politika első jelét l£tja. "Tajk Erődi-Harrach Tihamér helyesli a törvényjavaslat perjogi intézkedéseit, amelyeket a jogfejlődés szempontjából helyesnek és az anyaf

i-igazság kiderítése céljából hatásosaknak tekint. Nem osztja a javaslat" O

t szakasza ellen felhozott aggályokat, sőt kívánatosnak tartja, hogy" az eljárási jog további területén is érvényesüljön az az itt tervbevett rendelkezés, amely szerint a vádlotthoz az itélobiróság tagjai, a vádló és a védő is kérdést intézhessenek, mertfezzel az eljárás gyorsítása és az anyagi igazság érvényesülése nyer biztosítást. Helytelenítené a bíráskodásba a népelem bevonását, mert nagyobb biztosítékot lát a szakbiróság it.élkezésébenes veszedelmesnek tartaná a bíráskodásban a napi politika érvényesülését. A javaslatot elfogadja. Mikecz Odon igazságügyminiszter a felszólalásokra adott válaszában először is hálás köszönetet mondott az előadónak és valamennyi képviselőnek, aki a vitában résztvett. A felszólalásokért nemcsak azért nyilvánít őszinte köszönetet, mert valamennyien helyeselték a javaslat alapelveit és indítékait, hanem merit azok a motívumok,-amelyek a felszólalasokban megnyilatkoztak, fedik a kormány felfogását. Az igazság kedvééit leszögezi, hogy nem csupán a pillanatnyi politikai helyzet hozatta ide ezt a törvényjavaslatot, mert hiszen ezzel a kodifikációs anyaggal már az előző kormány és hivatali elődje is foglalkozott. Ezt méltánytalanságnak tartaná elhallgatni. Az akkori elgondolásokból sok van, ami ebben a törvényjavaslatban foglaltatik és talán ez az oka annak, hogy aránylag elég rövid idő alatt ilyen, kodifikációs szempontból is megfelelő és a bizottság tagjai által is méltányolt törvényjavaslattal tudott a törvényhozás elé lépni. ^ A javaslat főrendelkezéseire rámutatva hangsúlyozta a miniszter, hogy a mai, elég régT időből származó bűnvádi perrendtartás mellett, amelyet ugyan több novelláris intézkedés módosított, az eljárás túlságosan hosszú, az elbírálás időben messze esik a bűncselekmény elkövetésétől, ez pedig az állam létét érintő bűncselekmények tekintetében igen károd lehet. Ezért mindenképpeen helyes és követendő feladat olyan módot keresni, amely meggyorsitia az eljárást és amellett az Ítélkezésnek,az anyagi igazság felderitésenek érdekeit nem sérti. Ezt a célt kívánja a törvényjavaslat szolgálni azokkal az eljárási garanciákkal, amelyek az ötös-tanács összetételében nyilvánulnak meg, továbbá, amelyek a Kúriának bizonyos kiterjesztett elbírálási jogkört biztosítanak. /Folyt .köv,/