Napi Hírek, 1938. május/2
1938-05-16 [0418]
o- Ta/Ln /Az igazságügyi bizottság 1. folytatása/ TTagy Emil köszönettel és hálával fogadja a javaslatot, mert ebből azt látja, hogy a kormányzat el van szánva arra, hogy az ország alkotmányos rendjét minden áron fenntartja. Az ötös tanácsban megnyilvánuld reformot is örömmel üdvözli, különösen azért, mert ebben'a tanácsban nagyobb tapasztalattal rendelkező királyi Ítélőtáblai birák, sőt tanácselnökök is fognak ítélkezni s ez közeledés ahhoz az angol jogi felfogáshoz, hogy első fokon is már nagytekintélyű előkelő bírák ítéljenek. Ebben sokkal több biztosíték van, mint a mai rendszerben. Még fokozza a űpjránci^tj hogy a javaslat szerint a királyi Kúria hatábköre a tényállás.helyes megállapítására is kiterjed. A tény- és jogkérdés elvi megkülönböztetése, ami az angol jogban teljesen hiányzik, ellenben tobzódik a francia jogban, már úgyis idejét multa, mert a tényállás helyes megállapítása sokkal inkább próbára teszi a birot s ez nehezebb és kényesebb brrói funkció", mint a jogszabály alkalmazása a tényállásra. Ha tehát a javaslat még azt' a jogot is megadja a Kúriának, hogy bármely bizonyítást maga felvehessen, mindez, kapcsolatban az eddiginél sokkal tekintélyesebb és tapasztaltabb" birákbol alakult elsőfokú ötostanácKsal"; nagy javulás bíráskodásunk terén és semmiképpen sem tartalmaz bárkivel szemben jogfosztást. Mindezekért a javaslatot elfogadja. Vitéz Balogh Gábor a javaslat leglényegesebb intézkedéseinek az eljárás gyyrsasagát biitositó rendelkezá seket tartja. Jelenlegi jogunk a kétfoku perorvoslati rendszert valósítja meg; á javaslat az egyfokú perorvoslati rendszert vezsti be, - ugy azonban, hogy az anyagi igazság szempontja nem szenved sérelmet. Erre biztosíték az elsőfkoku bíróság minőségi és mennyiségi megerősítése., továbbá a királyi Kúriának" ténykérdésben biztosított hatásköre. A javaslat politikai szükségesség, amely az anyagi igazság szempontjait is érvényesíti. Felhívja a figyelmet a laikus elemnek az igazságszolgai tatás munkájában való részvét elére.. Huszovszky Lajos a javaslatot elfogadja, de rámutat arra.hogy ha az alkotmány ellen irányuló bűncselekményeket az eddigi államfogház helyett börtönnel és fegyházzal büntetik, legalább ugyanezzel a büntetéssel kell sújtani az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására, vagy megsemmisítésére irányuló, főleg bolsevizáló irányzatú é az 1921. évi 3. t.c-ben körülírt cselekményeket, amelyek pedig a mai rendelkeaé sek szerint részben csak fogházbüntetéssel sújthatok. A 10. szakasznak az a rendelkezése, hogy a vádlotthoz a bíróság valamennyi tagja, a vádló és védő is intézhet kérdéseket, a tárgyalás szétiolyására vezethet e étért ennek a rendszernek mellőzését kéri. Brőfly Ernő abban a ritka helyzetben van, hogy a javaslatot elfogadja, mert fontosnak tartja, hogy a kormánynak'módot adjon az állami rend megóvására irányuló munkájában, üelyesli annak az uj bűncselekménynek konstruálásátj, amely a titkos szervezkedésben mutatkozó veszély fennforgé-' sa esetén a büntető hatalommal él. Mikor a Ház ég és a tűzoltót odahívják.' nem lehet kifogásolni, hogy a tűzoltó, a kertben levő virágágyakon átgázolt. A törvényjavaslatban különben olyan részletek vannak, amelyek különböző megítélésekre adnak alkalmat. Ö például régen érzett hiány pótlásának tartja 'azt, hogy a főtárgyaláson az elnökön kivül a felek is mtézkxhetnek kérdéseket a vádlotthoz.
