Napi Hírek, 1938. május/2
1938-05-16 [0418]
o- Ta/Ln A Magyar Távirati *roda jelenti: A képviselőház igazságügyi bizottsága hétfőn délután öt órakor Kelemen Kornél elnökletével ülést tartott, amelyen az áHami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről szóló* törvényjavaslatot targyalta, Jöenkő Géza előadó kiemelte, hogy Magyarország eddig a szükreszabott határok között is a belső rend es nyugalom szigete volt, amely nyugalmat talán bizonyos belpolitikai és külpolitikai események okozta iz= galom, hisztérikus félelemérzet és a zavarosban halásani szerető elemek az utóbbi időben oly mérvben zavartak meg. hogy - ha csirájában el nem fojtják az állami rend negóvása szempontjából fokozódó veszélyt rejtene magában. Az eleinte kisebb intenzitással jelentkező és ezidásaerint bűnvádi eljárás alá alig vonható jogellenes előkészületi cselekmények és próbálkozások elfajulhatnak s az állami rendre veszélyesekké válhatnak. A hatvanéves anyagi büntetőtörvénykönyv és a negyveneves bűnvádi perrendtartás rendelkezései a változott közjogi és társadalmi élet viszonyai között elavultak és mint liberális világszemlélet szülöttei ma már sem az állami, sem a társadalmi viszonyoknak nem felelnek meg. Ezután általánosságban és részleteiben ismertette a tőrvény javaslat összes szervezet*-' anyagi és eljárási jogi módosító* és kiegészítő rendelkezéseit, amelyek az állami rend elleni bűncselekmények büntetésének szigorítása, az eljárás gyorsítása, nemcsak a bűncselekmény szigorú megtorlása, hanem az eljárás gyorsasága következtében is alkalmasak lesznek a súlyos és az állam alappilléreit érintő támadásoktól a bűnözésre hajlamos egyéneket elrettenteni. Kéri, hogy ezt az üdvös javaslatot a bizottság « fogadja el és kérje a tárgyalásra a sürgősség kimondását. Ángyán Béla örömmel üdvözli a javaslatot. A javaslat érdemének tartja, hogi a kormány ezzel a javaslattal is hit-' " vallást tett ezeréves alkotmányunk mellett, mert nemcsak az anyagi-jogi, hanem az eljárási-jogi rendelkezések is teljes mértékben alkalmasak minden alkotmány- és törvényellenes befejezett cselekmény - sőt ezt megelőző élőké-" születi cselekmény visszaverésére és megtorlására. Helyesli azt a Kúria részére biztosított jogot, hogy az Ítéletet egész terjeCríLZTd"elmében felülvizsgálhatja, annál inkább, merVa-büntető igazságszolgáltatás cél ja az anyagi igazság maradéktalan kiderítése. Epp ezért me£ kell adni a Kúriának ebben az eljárásban a reformmatic-ipeius jogát s erre vonatkozólag indítványt terjeszt elő. Rupert Rezső.bár több kifogása «an a részletek ellen, a javaslatot a tárgyalás alapjául elfogadja. Helyesnek tartja az öttagú tanács felállítását, mert több biztosítékot nyújt, mint a hármastanács. Helyesli, hogy a Kúriához nemcsak aro jogkérdésben, hanem ténykérdésben is lehet semmisségi panasszal élni, mert ez az anyagi igazság érdekeit szolgálja. Kívánja, hogy a népképviselet és a felelős Kormányzati rendszer védelmére ugyanolyan intézkedéseket vegyenek be a törvénybe^ mint amilyen rendelkezések akiralyság intézményének védelmére már fennállanak. Helyteliniti, hogy a vizsgálóbíró helyét teljesen a királyi ügyész foglalja el az ügy előkészítésében. Olyan súlyos jelentőségű ügyekről van szo,hogy a vizsgalatot nem tartja mellőzhetonek. Csak ez a biztosíték arra, hogy egyes esetek alap nélkül is ne kerüljenek főtárgyalásra. Lakatos Gyula helyesli, hogy az állami rend felforgatásának tényálladékát a javaslat nem a szándékhoz fűzi, hanem bevallotCintenciő néíkül is a cselekmény tényleges veszélyességéhez köti. Az eljárási részt alkalmazandónak tartja a korábbi bűncselekményekre is, ha az eljárás a tör* vény hatálybalépése után indult meg, 4 i .... té
