Napi Hírek, 1938. május/2

1938-05-22 [0418]

o Vv/Vv § Az alábbiakban a t. Szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Hőman Bálint tárcanélküli miniszter beszédét, amelyet Székesfehórvárot a Szent István központi elemi iskola felavatásán mond el. - Mikor Gömbös Gyula kormányának kultuszminisztereként először jöttem - most hatodfél éve - Székesfehérvár városába, hogy ez ősi város polgárainak bizalmát kérjem, az egészséges nemzetpolitika első és legfontosabb előfeltételéül a lelki megújhodást, a nemzőt-lelki egyensúlyának helyreállítását, az egészséges nemzeti közszellem kialakítását jelöltem meg. Kifejeztem akkor azt a meggyőződésemet, hogy az ellentétes eszmék és irányzatok küzdelmének sodrában hánykolódd emberiséget a reánkszakadt bizalmi válság utvasztdVjáből osak világnézeti alapon, a keresztény nemzeti erők és az összes erkőlosi értékák szintetikus összefoglalására törekvő nemzetneveléssel vezethetjük ki. - A magyar kultúrpolitikában ennek a vezérgondolatnak igyekeztem érvényt szerezni kultuszminisztersógem öt és fél esztendeje alatt. Az iskolában a tanulmányi rend módosításával, a felügyeleti szervezet és igazgatás átépitésével, a nevelő- és oktatómunka irányításának egységesítésével ós ellenőrzésének kimélyitósévol, az elméleti és gyakorlati irányú iskolák célkitűzésének szabatosabb körülhatárolásával és a tanítóképzés uj rendszerének megalapozásával újra érvényt szeraztem. a szakismeretközlés szempontjai mellett hosszú ideig elhanyagolt és háttérbe szc*» rult nevolőgondolatnak.A népiskolaépitési akoió felelevcnitésável viszont arról igyekeztem gondoskodni, hogy a kprszerü nevelés és oktatás áldásaiban magyar népünknek minél szélesebb rétegei részesüljenek. - Régen a nemzeti közműveltség fokmérője egyesek kivételesen magas kultúrája s a vezetőnéposztálylok általános műveltségének színvonala volt. Ma a fokmérőt abban látjuk, hogy milyen mélyre nyúlnak és mily mértékig ágaznak szét a nép legszélesebb rétegeiben a műveltség gyökerei. - A népi irányú nemzetpolitika emez alapelvének a felismerése vezetett vilászerte a népoktatás rendszerének fejlesztésére s a fejlesztés alapfeltételeként népiskolák tömeges épitésére. Az egyházak és a városi községek mellett az államhatalom is bekaposolódik a népnevelő munkába s a népi gondolat előtérbe nyomulásával a legfontosabb állami tevékenységek egyikévé lesz a népoktatás. - Ezt a helyzetet fölismerve, inditotta meg a világháború után gróf Klebelsberg Kuno a maga nagyszabású népiskolaápitő akcióját, melynek során tiz év alatt 52 és l/2 millió pengő költséggel 5217 népiskolai objektum épült fol. Ennek a tevékeny építőmunkának a gazdasági és pénzügyi válság vetett véget. Az 1931.évben elkövetkezett kényszerű takarékosság elsöpörte az Országos Népiskolai Épitési Alapot s az egész ország népiskoláinak tatarozására mindössze évi 5000 pongő tartatott fenn a. költségvjetésbon. Ily körülmények közt az épttkozés ujrafelvételére és folytatására miniszterségem első két esztendejében egyáltalában nem gondolhattam. - A gazdasági helyzet javulásával l?35-36-ban sikerült végre Fabinyi Tihamér volt pénzügyminiszter ur hathatós támogatásával az uj népiskolaépitési akciót megindítanom s a folyó költségvetési év végéig rendelkezésemre bocsátott 5,300.000 pengőnyi hitel keretében az építkezéseket országszerte megindítanom. E hó 15-ig 4 1/4 millió pengő öszszegü összesen 1024 népiskolai objektum építését sikerült befejezéshez juttatnom, köztük a most felavatásra kerülő ezredik tantermet is. /Folyt.köv./