Napi Hírek, 1938. május/1

1938-05-02 [0417]

2^ kiadás. 1938 május 2. M ó. «- p. L Ha/Wa London, május 2./Magyar Távirati Iroda/ Az alsóházban Neville Chamberlain miniszterelnök javas­latot terjesztett be, amely szerint hagyja jóvá a ház az 1938 április 16.-án Rómában aláirt angol-olasz egyezményt. - Az abesszin Ugy - mondotta a miniszterelnök az indo­kolás során - Abesszinia meghódításával és az együttes eljárás kudarcával végződött és mindkét oldalon sok keserűséget hagyott hátra. .* i A viszony Anglia és Olaszország között oly rossz, sőt veszedelmes lett, hogy szükségét éreztük a javítást célzó erőfeszítéseknek. Ezeknek az erőfeszí­téseknek az eredménye az uri megállapodás, sajnos nem járult hozzá a bizal­matlanságok és félreértések eloszlatásához. Amidőn később miniszterelnök lőttem ás a helyzet még mindig súlyos volt, beláttam, hogy ha nem teszünk ujabb erőfeszitest,a viszony gyorsan kiéleződhetik. Ea indított a Mussoli­nihoz intézett levél megírására, amelyre Mussolini készségesen felelt, dV különböző okok miatt osak februárban kezdhettüjc meg a tárgyalásokat, ame­lyek mindvégig a kölcsönös engedékenység és jdindukat szellemében folytak és az egyezményt eredményezték. Köszönetet koll mondanom lord Perth nagy­követnek és személyzetének, valamint Ciano grófnak államférfiúi képessegü­kért és azért a körültekintésért és alaposságért, amellyel a bonyolult hely­zet összes vonatkozásait megvizsgálták. Köszönetet kell mondanom Grandi f róf nagykövetnek is, aki # bizalmat és tiszteletet vivott ki magának Angiiá­an és fáradhatatlan erőfeszítéseivel nagyban megkönnyítette az egyezmény létrejöttét és a félreértések eloszlatását, Meg kell magyaráznom, milyen helyzetet foglal el ez az egyezmény külpolitikánkban. Külpolitikánk oélja nemosak a béke helyreállítá­sa, hanem ha lehetséges annak az általános bizalomnak a visszaállítása, hogy a békét fenn lenét és fenn is fogjuk tartani, mert ilyen bizalom nél­kül nincs haladás a nemzetközi ügyekben. Ezt a bizalmat osak akkor érhet­jük el, ha orvosoljuk a sárelmeket, kiküszöböljük az ellentéteket ás bizal­matlanságokat, amelyek háborahoz vezethetnek. £zt a feladatot nem végezhetjük el egy pillanat alatt és nem fejthetjük meg az összes kérdéseket egyszerre. De ha egyenkint kiküszöböljük a veszélypontokat, akkor idővel oélt erünk. Az egyezmény aláírása előtt az angol-olasz és a francia-olasz viszony e ve­szélypontok közé tartozott. Meg voltam győződve arról, hogy kiküszöbölnet­iük azokat jóindulattal, józan ésszel és a való tények figyelembevételével. Az egyezmény kiterjed áz angol-olasz viszony egész területére és a két nem­zet közötti jövendő együttműködés útját egyengeti ott. ahol fontos érdekeink vannak, úgymint a Földközi Tengerben, Afrika északkeleti sarkában és a közép­ső keleten. Az egyezmény a jövőre tfonatkozD* irányelveket fekteti le. amelyek vezérelni fogják politikánkat nemcsak egymással, hanem más hatalmakkal szem­ben, Chamberlain ezután az egyezmény részleteit ismertetve kiemelte a katonai tervek kölcsönös kicserélését, amelyek feladata a továb­bi bizalmatlanság kizárása. Palesztina tekintetében Ciano gróf szóbeli biz­tosítékot adott lord Perth nagykövetnek, hogy az olasz kormány nem fog ne­hézségeket vagy kellemetlenségeket okozni az angol kormánynak a palesztinai kormányzás kérdésében és az angol nagykövet szóbeli biztosítékot adott Ciano gróf külügyminiszternek, amely szerint az angol kormány fenn fogja tartani és meg fogja óvni a jogos olasz érdekeket Palesztinában*. Dalton képviselő: Miért osak szóbeli biztosítékot? Chamberlain: %rt nem voltak olyan természetüek t mint azok, amelyekről írásban egyeztünk meg. A kapott nyilatkozatokkal mind mi, mind az olasz kormány teljesen meg vagyunk alégedve. . /Folyt. köv. / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents