Napi Hírek, 1938. május/1

1938-05-02 [0417]

o Ba/Vv R ó ra a , május 2. /Magyar Távirati Iroda./ A Stumpa "Prága szemben a valósággal" cimmel hosszabb prágai tudósitást közöl Bécsből Prágába áthelyezett tudósítójának, Italo Zingarellinek tollából. Zingarelli rámutat arra. hogy a csehek, mihelyt köztársaságuk megalakult, teljesen megfeledkeztek arról, hogy az ország területén más nemzetiségek is élnek. SoKan azt mondják, hogy na a csehek liberálisabb nemzetiségi .politikát folytattak volna, ezekben még csak saegerősödött volna az elszakadási törekvés. Ezzel szemben az is történhetett volna, hogy a köztársaság területén élő németek, magyarok, rutének, ha olyan szabadon élhettek volna, mint Svájc nemzetiségei, talán maguk sem akartak volna lemondani erről az előnyös állapotról. Külön kell szólni a tótokról, akik nem elégszenek meg a kisebbségeknek járó jogokról, hanem az államalkot nemzet jogait követelik. Az ország belső szerkezetinek ezekből a hibáiból fakadnak azután Csehország nemzetközi nehézségei is. Miután azonban a múlton már nem lehet változtatni, felmerül a kérdés, hogy mit hoz a jövő? Prág érthető dillema előtt áll és ritkán kellett államférfiaknak még ilyen súlyos felelősséget vállalni ok. mint most Prága urainak. Mi non hisszük, hogy a cseh kormány hajlandó lesz most azonnal széleskörű engedményeket tenni a németeknek, mert ez kapitulációnak tűnnék fel Berlin előtt, viszont ha Prága nem tesz eleget Henleinnek, aligha képzelhető el, hogy közeledhessék Berlinhez. Arról sem lehet szó, hogy Prága csak a magyar vagy lengyel kisebbségeknek tegyen engedményokét, mert ez végkép elkeserítené a németeket. Arra sem számíthat Prága, hogy ilyen engedmények fejében Lengyelország és Magyarország hajlandó lesz politikája

4

', megváltoztatva, Németországgal szemben támogatni Csehországot. A cseh kormány nem teheti meg azt, hogy csak egy kisebbségnek tegyen engedményeket ,mert ezeket azonnal ki kell terjeszteni a többiekre is. Ami pedig Franciaország és Szovjetoroszország katonai támogatását illeti, nem hiszszük, hogy a cseh kormányférfiak olyan őrültek volnának, hogy egy nemzetközi konflagrációtól remélnék országuk megmentését, másrészről viszont az sem valószínű, hogy a cseh államiérfiak feladnák azt a reményt akármennyire is illuzórikus legyen is az - hogy végső szükségben külső segítségre számithatnak. o Ba/Vv Róma , május 2. /Magyar Távirati Iroda./ A Tribuna buícaresti tudósítója "Olaszország és a kisantant" címen foglalkozik a kisantantállamok küszöbönálló sinaiai értekezleté velős többek között a következőket irja: A múltban a kisantant értekezleteinek célja rendszerint az volt, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívják arra,, hogy ez a politikai alakulat is a világon van. Az ilyen értekezletekről azután . * -.e>pélyes közlemények és sajtónyilatkozatok jelentek meg, csak szavak s szavak és semmi más. A tudesitó ugy értesül, hogy Románia és Jugoszlávia elhatározta, hogy Genfben kezdeményezni fogja az olasz birodalom elismerésére irányul;' angol javaslat elfogadását. A csehek állásismerésére irányulj angol javaslat elfogadását. A csenek álláspontja még nem ismeretes, de, tekintettel a nemzetközi helyzetre, nem valószínű, nogy Krofta nehézségeket fog támasztani. A sinaiai értekezleten ezen a kérdésen kivül megvizsgálják - minden bizonnyal szívélyes szellemben - az Olaszországgal való viszony kérdését, továbbá a három államnak Magyarországhoz való viszonyát és az gsztrák csatlakozás folytán előállott Duna-kérdést. A tudósitó továbbá arro! értesül, hogy Románia kéri, hogy Csehország és Jugoszlávia Genfben támogass; álláspont ját a zsidókérdésben.