Napi Hírek, 1938. május/1

1938-05-02 [0417]

Ta/Vi /Pénzügyi bizottság ül se. I. folytatás/ • Csilléry András az adórendszer alapfeltételeit kívánja meg-" változtatni. Szükségesnek tartja az adótörvény revízióját. Indokolatlanul, illetve aránytalanul nagynak tartja a földadót és a hazadót a társulati aduval szemben. Követeli a részvényjog revizióiát. Tiltakozik a rejtett tartalékok és a titkos alu pok • ellen. Az az érzése, hogy mindezek az adózás elől vonnak el alanyokat, A beruházási törvény végrehajtásánál kiváajaa hitelkérdés megoldását. Felhívja a budapesti, kulön'sen az óbudai mezőgazdasági célokat szolgáló ingatlanok túlzott becslésébe a figyelmet. Kívánja, hogy ezeken a területeken adják meg a házadó-mentességet, mert igy az őslakosság ottmaradása lehetővé válik. Szükségesnek tartja az állami koncessziók revízióját és azoktól, akik albérletbe adják a koncessziókat, meg kell vonni azokat. Az osztálysors jegy főelárusitói között szereplő zsidók között sok van, aki mág magyarul sem tud. kizárólag zsidó alkalmazottakat tart és zsidó nyomdánál dolgoztat, A 80.000 sorsiegy közű, 16.000 darab kétszáz keresztény, 70.000 egyszáz zsidó főelárusitc között oszlik meg. Nem elég az ifjúság elhelyezkedéséről szónokolni, hanem lehetőséget kell nyújtani részükre, hogy boldoguljanak a szabadpályákon és erre ránevel őd jenek, Krüger Aladár elismeréssel nyilatkozik a költségvetés reális összeállításáról es arról a helyes pénzügyi politikáról, amely a pengő értékállóságát, megvédte és megvédeni kivanja a jövőben is. Felhívja a miniszter figyelmét arra a körülményre, hogy sok földbirtokos m-g most sem kapta meg a földreform során kisajátított ingatlanai ellenértékének készpénzben kifizetendő részét. Kérdezi, hogyan rog ez beszámítani a beruházási hozzájárulásba és mi lesz a LEBOSZ-kötvényekkel? A közterhekkel túlterhelt házak adóztatásának igazságosabb szabályozását sürgeti. Kéri a pénzügy igazgat óságok műszaki csoportjánál alkalmazott szerződéses tisztviselők helyzetének rendezését és a náztatarozási kedvezmények további fenntartását. Helyesli, hogy uj illetékkodex készül, sürgeti ennek a törvényhozás elé terjesztését az erdekeltek meghallgatása után történő átiolgozas alapján. Adóztatási rendszerünk egyszerűsítését kívánja. Bíró Pál megismétli azt a kivánságát, hogy a vagyonváltság szolgáltatásának ideje alatt a gazdasági élet egyetlen, szektorai se sújtsák ujabb adóterhekkel. A költségvetési bevételeknekaz 1936/37 évi zárszámadáséi axapján való előirányzatát nem tartja indokoltnak, ezek ilyen összegben csak kivételesen kedvező viszonyok között érhetők el. A személyi kiadások állandó emelkedését súlyos kérdésnek tekinti. Andaházi-Kasnya Béla kéri, hogy ugyanazokat "az előnyöket, amelyeket a ház- és a háztarározás élvez, a talaj javítást, vagy gyümölcsöst, szőlőt telepítő gazdák is kapják meg. Nem tartja igazságosnak, hogy azonnal magasabb kataszterbe osztják a gazdatársadalmat. Felhívta a miniszter figyelmét a megváltott földek kifizetésének kérdésére. Térdi, miért neu kerülnek kifizetésre a LEBGSZ-kötvények. Nem helyes, hogy míg egyeseket kifizettek, egy jelentékeny rész ma is kifizetetlen, sőt még intézkedés sem történik ebben az irányban. Felhívja a pénzügyminiszter ügyeimét, hogy a magánbiztosító intézetek államfelügyelő hatósága a kárbistositásnál a negyven szazalék díjtartalékot nem tartotta elegendőnek s ezzel nem látta biztosítva a biztosítottak érdekét. Most mégis az igy jelentkező dijátvitelt, illetve ennek az elmúlt évben nem konszumált részét a tőkeszámlához csatoltatja és vagyonváltság alá vonia, bár ezt kiszámítható kockázat, storno stb. terheli, Kéri, hogy a sajáttőke megállapításánál az elmúlt három év átlagos kirarányának megfelelő összeg a "kárdiiátvételből levonásba keiül jön és csak a megmaradó összeget tekintsék saját tőkének. /Folyt, köv./