Napi Hírek, 1938. április/2

1938-04-24 [0416]

— $201 Tirana, április 24. /Albán Távirati iroda/ ' / #T Korea város egyhangú tanácsi határozattal elhatározta, hogy a város egyik főútvonalát Apponji Geraldine grófnőről, Zog király menyasszonyáról nevezi el. /MTI/ Ck^ / <K*» Tirana, április 24. /Albán Távirati Iroda/ TJ>»*~ ^y^i ^fr A királyi esküvő:" emlékének megörökítésére emlókpénzeket hdznak f óm alomba és a királyi pár • arcképével diszitett Bélyegeket adnak-ki. /MTI/ \M C W, /ÍV Karlsb ad, április 34. /Német Távirati Iroda/ • ^ Honiéin Konrád a szudétanémot párt nagygyűlésem mondott beszédében hangoztatta, hegy meghiúsult az a cseh ki seriét, amellyel a szudétanémet ^ "i problémák becsületes és alapos magoldását úgynevezett kisebbségi statumokkal akarta elérni. Az eddigi úgynevezett kisebbségi határozatok bejelentett kodifikálása nem jelenthet egyebet, mint az igazságtalanság ós az! „'..." . erőszak állandósítását. A csehek államuk hüsz éves léte alatt nem . tettok semmit \

? hogy lolkilogjiiűgnyGriék államuk tagjaiul a szudótanembtekot, akiket akaratuk ellenere csatoltak Csehországhoz. Kevésbbé szabadoknak érezzük ma magunkat mint valaha - folytatta Honiéin - és tudjuk, hogy jövőnk veszélyben forog. Ha a csoh államférfiak tényleg komolyan akarnak jószomszédi viszonyt létesíteni a német néppel, akkor elengedhetetlenül szükséges . mcgváltoztatnio^ázt a szerencsetlen felfogást, hogy a cseh nép föladata. a

H k ellenállani,mint szláv bástya,a. ..„ . németek úgynevezett keletiedI "retörésének. Szükséges eme flott revideálni '. . azt a külpolitikai magatartást is, amely a cseh államot a német nép ellenségeinek sorába^vozette.A cseh népnok azonban tisztán kell látnia azt is, hogy a nagy némot birodalommal való kapcsolatainak ujjárondezéso nem történhet meg a mi népcsoportunkkal való kapcsolatok egyidejű ui járondezéso nélkül. :"• \ % cseh népnek husz évig volt ideje belső viszonyait valamennyi népének megelégedésére kialakítani.A csehek azonban a oékeérteicezletekhez intézett emlékiratokban adott ígéreteiket nem tartották meg és épp oly kevéssé tettek eleget a saint germaini békeszerződésből folyó kötelezettségeiknek, mint az állami alkotmányba felvett kötelezettségek- . nek.Valamennyi nem cseh származású nép Csehországban joo^al érezte magát rabnak, jogtalannak és elnyomottnak. Valamennyien tiltaíc •óznak olyan el/ál *«. allén, amelyet nem lehet összhangba hozni a népi öntudattal, becsülettel és méltósággal. Mindaddig elnyomottaknak érezzük magunkat - mondotta Henloin - mig mi németek nem tehetjük ugyanazt mint a csőnek. Mint szabadok,akarunk szabadok körében élni. Ha a cseh államban békés fejlődésre kerül a sor, akkor a szudé tan érne tok meggyőződése szarint a következő állami és jogrendet kell megteremteni: 1/ A teljes egyenjogúság ós egyenrangúság helyreállítása a német népcsoport és a csoh nép között. 2/ A szudetanómot népcsoport elismerése jogi személynok.3/ Elismerése ós meghatározása a német települési területnek.