Napi Hírek, 1938. április/1

1938-04-09 [0415]

o- Kö/Vi Tallinn, április 9./Magyar Távirati Iroda/ Szombaton délután nyilt meg ünnepélyes keretek között atallinni reprezentatív magyar szépművészeti kiállitás. Az ünnepélyes megnyitáson megjelent Páts Konstantin dr. eszt köztársasági elnök,továobá a kormány több tagja, a diplomáciai testület tagjai, valamint az észt müvászeti és tudományos élet sok kiválósága és a sajtó több képviselője. Páts elnököt a müvészházba érkezésekor Jaakson ezredes eszt kultuszminiszter, Akel külügyminiszter, Haász Aladár dr. miniszteri tanácsos, magyar kormánybiztos, továbbá Walter Bmil dr. magyar ügyvivő és Smkmí:.Tauk dr,, az állami múzeum igazgatóba fogadta és üdvözölte. Az emiitett személyiségek az elnököt végig kalauzolták a kiállitás termében. Tauk dr. üdvözlő szavai után Haász Aladár dr. miniszteri tanácsos a következő beszédet mondotta: - Most, amikor a rokon Észtország meleg baráti körében a magyar képzőművészet virágait kiállitás keretében bemutatjuk, legelsősorban az az érzés árad el lelkemben, hogy azok a virágok nem idegenek itt, a tőlünk néprajzilag oly messze levő, de szivünkhöz mégis *,*,.*£&• mindig közel érzett országban, mert az észt és a magyar nép teremtőereje valamikor egy, közös gyökérből szivta az életetadó őserejü nedveket. - Végtelenül boldog vagyok, hogy a m.kir. kultuszkoráány képviseletében épen most nyilott alkalmam arra, hogy régi vágyam beteljék és meglátogathassam Észtországot, mert igy a mi kiállításunk jdeje egybeesik a nevezetes időponttal, amikor Észtország felszabadításának huszadik évfordulóját ünnepli, Ugy érzem, hogy ez a lüizszobb és a legjobb alkalom arra, hogy a magyar művészet virágainak ebben a városban való megjelenése óroztesse azt a,testvéri szeretetet, amellyel az egész magyar nemzet fordul az ünneplő Lsz$rszág felé• A teremtő magyar lélok alkotásai ezekben a napokban többet jelentenek itt, mint egyszerű kultureseményt, mert azt jelképezik, hogy a két nep, az eszt es a magyar, a hosszú évszázadok slatt sem szakadt el egymástól, hanem híven órzi a közös eredet testvéri érzelmét. A viharos K- • évszázadok alatt a két nép sorsa fcok te,.'kintétben egyezott: mind a kettőnek állandóan vérét kellett ontania a szabadságért. Nem véletlen, hanem a közös eredet bizonyítéka, hogy Lambitu, az észtek vezére, ugyanabban a harcmodorban küzcott győzelmesen a hatalmas ellenséggel, mint amellyel a honfoglalás korában élő magyar ősök vivták meg dicső harcaikat. Sors rendelése volt, hogy Báfchory István hadaiban magyar harcosok is küzdöttek Észtországnak az orosz uralom alól való felszabadításáért és a sors szerencsés keze van abban is, hogy hosszú idő 4 elmulta után a két testvérnép az utóbbi évtizedekben ismét oly melegen egymásra talált és egyre bensóbban veszi fel egymással a kulturális kapcsolatokat. Ez annál könnyebb, mert a két nép rokonsága a szellemi téren is nagymértékben megmutatkozik. így közelebbről meglátszik abban, hogy épen ugy, mint a magyarok, az észtek^is elsősorban az ősi, népi elemekből meritik müvészetüknöz az ihlető erőt. A magyar képzőművészet akkor talált igazán magára, amikor felfedezte azt a gazdag, kimeríthetetlen mélységű talajt, amelyet a magyar népi lélek kínált számára. Ugyanigy uralkodik az észt művészetben a népi elem, amely az észt képzőművészet legjelesebb alkotóit állandóan inspirálta, így fordult például Weisenberg is a népi művészet mély forrásához. Formákat és szineket onnan vett a legtöbb ismert észt művész, Biztosra veszem, hogy a magyar művészet alkotásai már csak ez alapon is teljes megértésre számithatnak itt./Folyt ,köv ./ 0RSZÁG()S