Napi Hírek, 1938. április/1

1938-04-07 [0415]

W He/Sza/Wa Berlin, április 7. J\f Bécsből jelentik a Német Távirati Irodának: Hess Rudolf a vezér helyettese a bácsi lagenhalleban csütörtökön délután nagy beszédet mondott. Hangoztatta, az osztrák nemzeti szocialisták abban a reményben szenvedtek ás haltak meg, hogy eljön egyszer Ausztria felszabadításának napja. Ausztriáfais nem sokára bevonják a nepközösségbe azokat is, akik még kivül állanak, A rági Németországban is voltak marxista ás kommunista munkások, ezek azonban ma a nemzeti szocialista Németország ás vezére mellett állanak, mint minden jó német. Emlékeztetett arra, hogy Ausztria már 19l8-ban, 1919-ben követelte a csatlakozást, spt akkor a népszavazások túlnyomó többséget hoztak volna. Azok azonban, akik a népek önrendelkezési jogát oly fennen hirdették, kényszeritették Ausztriát, hogy a saint germaini szerződésben gyakorlatilag lemondjon a asatlakozásról. A jog Ausztria, hatalom azonban a többiek oldalán állott. Az osztrák nép^ Í9gán most is erőszakot tettek volna

f ha e jog mögött nem állott volna az uj üómetország hatalma. A németek ma biztosítva vannak minden olyan kisérlet ellen, amivel békéjüket megzavarják, mert a béke és a munka felett a német véderő őrködik. Saját népünk egysége és más nagy nemzetekkel való barátságok, ezek a^tekintélyi kormányzatok szobrai, a demokrácia szobra Versailles és Saint Germaine, A demokraták voltak azok, akik akkoriban a népeket szót szaggatták és Közüpeurópa térkópét az emberi értelem szennyfolt iává változtatták. A demokrácia pillérei országokról és népekről döntöttek anélkül, hogy ismerték volna helyzetüket és térképüket. Ha azonban ma a népek önrendelkezési jogaik alapján megtalálják természetes össze tartó zandóságukat, a demokrácia "feTál*- lovagjai felordítanak. Nem a népek önrendelkezési jogát, hanem a demokrácia önrendelkezési jogát akarják. Miért nem lehetett hallani a demokrata országok parlamentjeiben tüzes szónoklatokat az elmúlt osztrák kormány ellen, amely a nép választójogát lábbal tiporta és a demokrata elveket kigúnyolta. Miért nem csaptak lármát akkor bizonyos lapok emiatt a szemérmetlen önkényuralom miatt. Imikor azonban ez a csatlakozás a barátok örömujongása között

t de a legSékésebb módon végbement, a demokrata ujságirás kapitoliumi őrei egyszerre lármásan jelentkeztek. Amikor a német-osztrák nép önr*>nükezési jogát ki ját szítták* és véresen elnyomták, valamennyi ország demokratái előkelően hallgattak e"formár*3 • a 'A demokráciák e^yes külföldi szerkesztőségekben lévő úgynevezett őrei vájjon tisztában vannak-e azzal, hogy ez a módszer, az igazságnak fejtetőre állítása, lassankint eloszlatja a demokratikus eszmények harcosai becsületességébe vetett hitet. Ebből a szempontból kell értelmezni azt, hogy helyeseltek So^uschnigg népszavazási komédiáját, mert ennek az úgynevezett népszavazásnak nem volt semmi köze a valóságos demokráciához. Schuschnigg és társai nem mertek a népet igazi szabad titkos választásra felhívni. Állíthat ja-e bárki is komolyan, hogy Schuschniggnak ez az Ausztriája valóban szabad és független volt. Szabad es fuggetlen.e egy olyan ország, amely kisebo-nagyobb időközökben újból ás újból 100 milliókat adatott magának a külfölddel, mert különben pénzügyei összeomlottak volna. Meg kell jegyezni, hogy ezt a támegatást mindig azzal az uj kötelezettséggel kértek, hogv a n5p többsége akaratának ellenére lemondanak a c sat la sózásról, *s keresztény volt-e ez a régi osztrák állam, amely a legvéresebb üldözésekkel verte bilincsbe azoknak az embereknek millióit, akik rá voltak bizva. Keresztény-e egy állam, amely polgárait a bolsevizmus Isten tagadása nak karjaiba üzi, csak azért, hogy megakadályozza ahhoz a szomszéd államhoz való csatlakozást, amely az Isten tagadás tanát tűzzel vassal kiirtotta es mindenkinek tetszésére bizza, hogy abba a templomba menjen, ahová akar ás ugy szolgálja az Istent ahogyan akarja, anílkül, hogy bérmilyen lelkiismereti kényszert a lkai máznának./MTI/ ; Oai&ÁtíÖS LEVÉLTÁR