Napi Hírek, 1938. március/2

1938-03-29 [0414]

0 fa /Johan államtitkár Szegeden I.folytatás/ - A magyar közegészségügyi szolgálatnak igen régi fájó sebe a magyar falu szociális és közegészségügyi elmaradottsága. A városo*, vezetőik megértése folytán, sokat tettek közegészségügyük javítása érdekében, de minél többet tettek a városok, annál nagyobb lett a különbség a magyar embert termelő falu ás a magyar embert fogyasztó város közegészségügyi fejlettsége között. Szomorú dolog betegnek és szegénynek lenni a városban is,. de kétszeresen szomorú dolog betegnek és koldusnak lenni a magyar faluban. A városoknak van kollektiven szervezett szociális és egészságügyi gondozása, vannak kórházaik és sok orvos biztositja az egészségügyi állapot javítását. A faluban a kórházak és orvosok nagy távolsága, a szociális gondozás szervezetlensége, nagyon sok jogos elégedetlenséget váltott ki. Egy lázálmában orsós után jajgató gyermek vagy asszony segitségkérése, vagy kisded kenyér utáni sirása sokkal izgatóbb, mint akár szaz demagóg izgató beszéde. A magyar kormány felismerte ezt a helyzetet ős hat évvel ezelőtt a már 1926/27-Den megindult tanulmányok alapián megszervezte a falusi közegészségügyi munkának a rendszerét. Megszervezte e rendszer keretében az anya és csecsemővédelmet, az iskolásgyermekek, az ovodásgyermekek gondozását, a tuberkulotikusok ápolását és megszervezi, ami nagyon fontos probléma, az otthon ápolt, kórházba nem kerülő betegek háziápolsát és megszervezi a szociális gondozást is. Ez az a szolgálat, amit a falvakban zöldkére sztes-szolgálatnak szoktunk nevezni. Több izben hallunk erről a zöldkeresztes-szolgálatról kritikákat. Ezek ogyrésze jogo* lehet. Hallunk azonban olyan véleményt is, hogy a zöldkeresztes-szolga lat igényeket támaszt a falusi népben, olyan igényeket, amelyek azelőtt nem voltak meg és azokat jelenleg nem tudjuk kielejteni. Erre azt feleljük, hogy valóban igényeket támasztunk az egészségügyi igényeket ma még nem ismerő falusi népben, de a magyar nemzet is igényeket támaszt a magyar faluval szemben, A magyar nemzet több életet kér a falutól, több eros kart, ha pedig ezt kéri. akkor igenis egészségügyi és szociális igényeket kell támasztani a falviakban, természetesen olyanokat, amilyeneket ki is tudunk és ki is fogunk elégíteni. - Ha azt akarjuk, hogy a magyar faluban több élet támadjon, akkor a szociális kérdéseket kell megoldanunk. Ha azt akarjuk, hogy több izmos kar legyen a faluban, akkor a megszületetteket kell védenünk., s' ha azt akarjuk, hogy a magyar karok izmosak és acélosak legyenek, akkor nekünk a falusi nép táplálkozásával, ivóvizével ás összes szociális kérdéseivel foglalkoznunk kell, - Ezeknek kérdéseknek különösen a pénzügyi megoldása igen nehéz, de mégis meggyőződésem, hogy meg kell azokat oldani. Nem szabad törnünk, hogy továbbra is megmaradjanas azok a momentumok, amelyek nemzetünk éltető gyökerét rágják ás annak törzsét pusztítják és amelyek esetleg elkeseredést is válthatnak ki, A kormány négy évvel ezelőtt hozzálátott ehhez a munkához és. hogy tett valamit, azzal bizonyítható, hogy ma 200 védőnő dolgozik a falvakban es 700 községben látja el az anya és csecsemővádelmet, az iskolaegészségügyet, a tuberkulotikusok gondozását s ^a Isten segít mostantól számított hat éven belül nem lesz egy falu sem Magyaror szagon, araely ne élvezné az egészségügyi gondozást, /viharos taps és helyeslés/ Köszönettel Isell megemlékeznünk a magyar társadalomról, amely mogértette a kormány célkitűzését és a város ezzel a tettével kbzet • nyújtott a falunak. Ennek a munkának pillérei az orvosok és a védőnők. Jómunkát csak akkor fogunk elérni, ha kitűnően képzett orvosok és védőnők végzik azt. /Folyt-k öv / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszckció