Napi Hírek, 1938. március/1

1938-03-15 [0413]

- Saját kárunkon tapasztaltuk, hogy mit jelent az a minden korlátozás nélküli szabadság, amit egyszer ebben az országban a nemzet- és államellenes elemek élveztek, ugyanígy vagyunk az egyenlőséggel. Azzal is tisztában kell lenni, hogy nincs tökéletes egyenlőség a világon. Nem hogy két ember nem lehet egyenlő, hanem még két egyforma fűszál sincs az Isten teretményei között. Mi lehet az az egyenlőség, amelyet joggal kivánunk és szolgálni akarunk? *z az egyenlőség nem az, hogy mindnyájan egyformán érvényesüljünk, ho-y a sors ^mindenkinek egyformán tálcán készen adja a legjobb boldog-ulás lehetőségét. Mi nem ezt kívánjuk, hanem azt, amely minden tisztes, dolgozni akaró magyar embernek biztosit ja a boldogulás lehetőségét, azt alariuk. hogy érvényesüljön az egyenlő indulás lehetősége és ezt semmi illetéktelen beavatkozás ne akadályozza meg. Azt akarjuk, hogy minden dolgozni als ró és tudó magyar ember munkát és kenyeret kapjon és munkája gyünu-ölcsét élvezhesse. /Zugó taps és helyeslés./ - Olyan társadalom, ahol kevés nagyon gazda és sok szegény ember van, nem erős társadalom. Erős társadalom a kiégvén súlyozott munkás, dolgos társadalom, amelyben mindenki megtalálja boldogulását és megelégedettéért látja, hogv munkájával eléri azt, amit elérhet, . Ilyen égve illőséget akarunk mi, es testvériséget akarunk ennek a csonkaországnak a határain belül. Testvéri kezet nyújtunk a falu népének, a munkásnak, a gyengének és elesettnek, aki a mi nemzet családunkhoz tartozik ás vissza aferjuk vezetni a nemzet testébe. Testvéri kezet nyújtunk mindazoknak a nemzetiségeknek, ame Ivek itt ették egy évezreden keresztül a magyar kenyeret és akik meggyőződésem szerint ma is visszavágynak ebbe az országba. / Taps és éljenzés./ - Még ma is érezzük azoknak az időknek a pusztítását, amelyek a világháború után zúdultak erre az országra s ennek eredméiyeként a magyar nemzet még ma sem élheti az őt megillető életet. Mégis igazságtalan lenne, ha azt mondanók, hogy non tortént ssmmi ebben az országban, mert igenis nagyon sok történt, az egész nemzet érdekében és sok tőrtént a magyar ifjúság érdekében. Egész röviden ismertetem azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az utolsó két-három év alatt az ifjúság Sr de kében tett. - A szegény, de tehetséges ifgak tanulmányainak támogatására a kormány a Horthy Miklós ösztöndijalapot, létesítette, abből az 1937^38. tanévben évfolyamonkint 100 középiskolai vagy középfokú szakiskolai tanuló és I., II. éves egyetemi n

ai

l

gatő/kap egyen

kint évi 200 pengő . ösztön-' i^át? /tehát /os^ffisenHjgrtszf$ if ju J évfolyamonként 100 Ili. és IV. éves egyetemi hallgató, tehát •: kétszáz ifjú kap évenként 36u pengős ösztöndijat, továbbá 100 díjtalan gyakornok részesül évi 600 pengős ösztöndíjban. A keresztény ifjúság gazdasági pályákra való előkészítésének előmozdítására a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium a következő intézkedéseket tette: 1. Hat külföldi főiskolán egy-egy évi 3000 pengős ösztöndijat létesített. 2. Az arra alkalmas ifjak a gazdasági gyakorlat elnyerésére ösztöndijakban részesülnek, ami azt jelenti, hogv a minisztérium nagy német ipari és kereskedelmi cégeknél hetyezi el okét, havi 120-150 márka fizetéssel. 3. Az egyéves kfeskedelmi szaktanfolyamokon ..a középiskolát végzettek részére 10 tandíjmentes helyet létesített, 4. öt tandíjmentes helvét létesített a-kereskedelmi akadémia keleti kereskedelmi szaktanfolyamán. /íblyt.kxáv,/ Kszekció