Napi Hírek, 1938. március/1
1938-03-09 [0413]
/Y/Ha/Y/Vv /Chautemps nyilatkozat, folytatás./ Sokan azt mondják, hogy egy nagy ország nem élhet sokáig abból, hogy minden évben 30 vagy 35 milliárd Kölcsönt fesz fel, amelynek kamatai évenkmt két milliárd frankkal növelik a költségvetés hiányát, fia ez igy folyik tovább, végül is nem sikerül találni kölcsonnyujtókat. Valóban szükség van a nélkülözhetetlen bátorságra, hogy ezt a kérdést valaki megoldja. Ez lenne az én kormányom érdeme és ezért került kormányom léte veszélybe. A meghozandó döntések összefüggő jellegére való tekintettel mindenesetre kikerülhetetlen, hogy ezeket a kérdéseket a parlamenttel teljes egyetértésben oldjuk meg és olyan felhatalmazást kérjünk a törvényhozástól, amilyent már több alkalommal kaptak az előző kormányok. 3./ De azt is olvastam az újságokban, hogy ennek az egyszerű, szükséges és egyenes célnak az elérése erdekében állítólag elhatároztam, hogy elfojtok minden ujabb szociális reformban horgonyzó reményt.sőt hogy megcsorbitom a már kiharcolt szociális reformokat. Az ilyen állitások ellen a Ieg erélyes eb ben felemelem szavamat. Kifejezetten ki jelen tem$em, hogy nem mondok le bizonyos humánus reformokról, amelyek alkalmasak arra, hogy segitsenek az öreg munkások vagy a falusi családok helyzetén. Azt kértem csupán, hogy engedjék át a koxinánynak annak megitólését, mikor érkezik el az alkalmas időpoiit azoknak a súlyos terhet jelentő törvényjavaslatoknak a benvujtására es mikor lehet ezt a pénzügyi élet veszélyeztetése nélkül végrehajtani. A negyvenórás munkahéttel kapcsolatban csupán azt kivontam, hogy hajtsák végre a termelési bizottság javaslatait. Az ezirányu intézkedéseket t annál kevésbbé illeti birálat, mert azok a bizottság egyhangú helyeslésével találkoztak. Vcg'ül a pártok együttműködését kivanom a munka és a társadalmi egyetértés légkörének ^elyreállitása érdekében. Nem gondolom, hogy ezeket a közérdek és a józan ész által sugallmazott követelményeket megbuktathatná a parlamenti többség ellenséges magatartása./?TI/ W Zw/Zw/Vv Moszkva, március 9. A moszkvai per szerdai tárgyalásán Pijetnovot, a Szovjetunió határain tul is ismert szivspecialistát hallgatták ki. Pljetnov kijelentette, hogy Jagoda 1934-ben kény szeritette, vegyen részt Mensinszki és Gorkij eltüntetésében. Ha ellenkezett volna, Jagoda bizonyítékokat teremtett volna "szovjetellenes tevékenységéről". Pljetnov az államügyész kérdésére elismerte, hogy "szovietellenes". Ez azonban még nem lett volna ok arra, hogy beleegyezzék J-goaa bűnös terveibe. Visinszki államügyésznek arra a kérdésére, hogy miért nem jelentette be Jagoda gyilkos terveit, Pljetnov kijelentette, nem tudta kinek kellett volna a dologról jelentést tennie, hiszen Jagoda a "GPU mindenható és mindentudó biztosa" volt. Az ügyész emlékeztetett egy botrányos esetre, amely szerint Pljetnov nemrégiben szadisztikus merényletet követett el egyik női betege ellen. Pljetnov azonban nem ismerte be ezeket a vádakat. Pljetnov után Ki,zakov került sorra. Kazakov Jagodát vádolta a gyilkosságokkal. IiL,nsinszki halálát egy saját találmányú "Bizate" nevü "gyógykészítménnyel" siettették. /MTI/
