Napi Hírek, 1938. március/1

1938-03-01 [0413]

'è miniszter ezután a falusi és tanyai lakosság nemzeté­vel foglalkozó úgynevezett falukutatásról szólt. Rámutatott arra, hogy csaknem valamennyi - de mindenesetre a legnagyobb port felvert könyve­ket megelőzően - iel ent meg a kormány, Közelebbről a belügyminisz terium kiadásában a Tanyái Közigazgatás Rendezése cimü munka. Nagy érdeklődés­sel fogadta a* könyvet az érdekelt közigazgatási világ és az egyházak, a közvélemény azonban alig vette észre ezt a fontos kiadmányt. Pedig szük számitással körülbelül hétszázezer magyar testvérünk jobb közigaz­gatási ellátásáról van itt szó. A kormány meggyőződése szerint ez a Keresztény politika, ez a fajvédelem. Ugyanígy lelkiismeretes előké­szítés és hosszas megfontolás után elrendeltem mint belügyminiszter a téliesen homogén, összeépült Községek egyesitését, amelyben az önkéntes tűzoltó-egyesülettől kezdve a vágónidig minden közös, csak adminisztráció­juk van kUl v n községházában, külön apparátussal. Az egyesitésnek minden­képen csak előnyei lehetnek, mégis a tárgyilagos érvelT, szembeszökő és kézzelfogható előnyök ellenére valóságos sajtóháboru indult meg az egyesités ellen. Sokszor illették azzal a váddal a kormányt, hogy nincs tervszerű racionalizálási programéra, hogy a racionalizálási munkálatok nem jutnak előre. A prcgrammra nézve már megállapította a miniszterelnök, hogy a tanyai közigazgatás rendezésétől és a községi adminisztráció egyszerüsitésétől az- :.. • v ? egyetemi reformokig egyidejűleg vette munkába a magyar közigazgatás ui 'ászervezését r az eredményességre nézve pedig meg kell jegyeznünk, hogy "ha a közönség eredményt vár, ak>or sai­tónak, társadalomnak és mindenekelőtt a tisztviselőknek támogatniuk kell az átszervező munkát, mert különben nem méltányos dolog egyfelől ered­ménytelenséggel vádolni a minisztert, másrészt pedig munkáját e" 1 gáncs) lni. ne jelentette a miniszter, hogy a jövő évi Közigazgatási továbbképző tanfolyam Központi gondolatául az uj magyar szociális igaz­gatást Kívánja tenni, majd a most meginduló tanfolyam tárgyával, a vá­rosi és üzemi * igazgatással foglalkozott. Hamutatott arra; hogy a városi igazgatás Csonka-liágyarország lakosainak énen egyharmadát, körül­belül három millió lelket fog össze. Ha ezt az arányszámot nézzük és figyelemmel vagyunk arra a nagy fontosság-a^ amelyet a városi lakoss^ az ország vagyoni és kulturális lenditő ereje, a haladás, a magasabb életformák szempontjából kénvisel, előttünk áll a kormányzat felelőssége a városok igazgatásával szemben. De igyekszik is minden tényező., ezek­nek a szempontoknak megfelelni. 3zt mutatják az utóbbi évek törvény­alkotásai is. A miniszter ez^el kapcsolatban bővebben fejtegette egy uj magyar várostípusnak, a mezővárosi intézmény megalkotááanak gondo­latát. 3zt a gondolatot már mult évi költségvetési beszédében is fel­vetette és a községi Közlönyben Közölt cikkében is hangsúlyozta egy magasabb községi szervezet, az úgynevezett mezőváros létesítésének szük­ségességét. A nagyközségi szervezet ugyanis nem képes k.elégíteni az öt-nvolcezer lélekszámnál népesebb Községek fokozott közigazgatási szük­ségletét, különösen pedig nem tudja a modern igényeknek megfelelő arány­ban előmozdítani a Községek fejlesztését. Már a háború előtt is felme-, rült egy egyszerű városi "kategória felállításának gondolata. 3z a község­kategoria, amely legcélszerűbben régi magyar néven mezővárosnak volna, nevezhető, kivétetn&a főszolgabíró hatásköréből és közvetlenül a vár­megye központi hatósága alá volna-rendelve. A mezővárosi szervezet Içi­kétízésérfi két megoldás kínálkozik. /Polvt.köv./ ,

Next

/
Thumbnails
Contents