Napi Hírek, 1938. március/1

1938-03-03 [0413]

H/Dn /Képviselőház közoktatásügyi bizottsága. I. folytatás/ Ha valóban elérhetnők azt, hogy férfi és nő az élethivatásba! is adottságukhoz merten helyezkednének el, ez lenne a kenyérharcos társadalom megbékülése. Hogy azonban a két pozitív eredménnyel kecsegtető életirány, az egyetemes a^anitóképzés fele aránytalanul tolult a kenyérkereső társadalom, ez természetes, mert benne látják a jövőt, amelyet a liceum elvégzése még homályban hagy. Azokat a szociális munkaterületeket, amelyekre a liceum utáni szakképzés révén terelhetnék a társadalom felét, még nem látjuk megvalósítva és rendszeresítve. ~SzPt tehát pótolni kell és akkor örömmel lehet üdvözölni a társadalom égeíő problémáinak megoldását. A tanítói pályáról ne szorítsuk vissza a nőt, mert a családból kikerült kisgyermekhez közelebb van az anyáskodó női lélek. Pintér László kérte, hogy valamennyi uj iskolatípus tantervébe vegyék fel a gép- és gyorsírás oktatását. A leánynevelesnek nem az lehet a célja, hogy állásokra képesítse a leánynemzedéket, hanem főképen arra kell törekedni, hogy jobb anyákká és feleségekké nevelje őket. Azokat^ akik nem tudnak családot alapítani, a gazdasági életben kell elhelyezni, mert lehetetlen állapot, hogy a leányok cselédeknek menjenek csapatostól Angliába és Belgiumba, itthon pedig szégyennek tartsák a munkát. A tanítóképző javaslattal kapcsolatban kérte a kormányt, hogy gondoskodjék a kisebbségi iskolák tanszeméíyzetének megfelelő képzéséről is. Drózdy Győző hangsúlyozta, hogy a műveltség demokratizálódása felfokozta a nép kulturális igényeit. JSddig a középiskola volt a lépcső a boldoguláshoz, amely ma is kiváltságokat biztosító intézmény. A javaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben ne legyen kiváltság, hiszen mindenki hozzáférhet majd a középiskolához. A társadalomnak olyan iskolát kell adni, amelyben a tömegek is megtalálják boldogulási lehetőségeiket. Végre olyan középiskola lesz, amelyben nincs latin. A középiskolák egy részéből szintén líceumot kellene csinálni. „ A tanítóképzésnek akadémiai színvonalra való emelése kor szakalkotó'"' jelentő s^güj a tanítót megerősíti tudásban és tekintélyban* A népées politika első lépésének annak^kell lennie, hogy a nép vezetőjét, a tanítót jobban előkészítsük a nép vezetésére. A javaslat a titkos választójog legjobb biztositéka. Szólt még a gyakorlóiskolai tanárok helyzetéről ős uj viszonyáról. Csik József szerint a javaslatok abból a gondolatból indulnak ki^ hogy a nagyobb képesítéssel járó nagyobb tudással növeljék és öregbítsek a nemzet Kulturális erejét. A tudás hatalom, mint mondani szokták" s erre a hatalomra első sorban megcsonkított országunknak van szüksége. A különböző iskolatípusok megteremtése csak helyeselhető, mert ma nem elég az általános tudás. Fontos, hogy a munkanélküli középiskolai tanároknak bizonvos átképző tanfolyam létesítésével lehetőséget adjunk az ujtipusu iskolákban való tanításra is. Célszerű volna az ±883:1. t.cnek, amely a különböző minősítésekről szól

? gyökeres átreformálása, mert sok rendelkezése ma már elavult. A művelődés szempontjából fontos a nyolcosztályú elemi iskola mielőbbi megvalósítása, sőt a tanonciskolák reformja is. Nem ártana a tanári kar számára uj fegyelmi szabályzatot készíteni, mert a mai rendszer, amelynél a minisztériunfaz egyedüli fórum, már nem megfelelő* ORSZÁGOS Ll FvÉfiwt. köv./