Napi Hírek, 1938. február/2

1938-02-18 [0412]

/Közjogi bizottság ülése. II. folytatás/ H/Vi Zsitvay Tibor javulást lát abban, hogy a kormány felese, rélni kivánja a választójogot az egyéni és lajstromos Kerületeknél, jobbnak tartaná azonban ennél a rendszernél azt, '•„ M

. a nyilt pluralitást, amelyre már többen rámutattak. A kormány megfontolásába aiánlja azt a gondol atot ,

e hogy fogadja el alapnak a hat elemit, alkalmazza hozzá a kisegitő jogcimeket, de ne menjen át a négy elemire és az *. irni-olvasni tudásra. Sckhardt Tibor teljesen osztja Passaynak azt a felfogását, amely kifogásolja a javaslat túlságosan kompli ált rendszerét. Helyesebonek tartotta volna, na az alapválasztójogot egyszerűbben,világosan determinálható, vita tárgyává nem tehető kritériumokhoz kötik, a második válasz-* tó jogot pedig a foglalkozási KörökéyDelül tel j esi tett hasznos munka és stabil gadzasági exisztencia alapján foglalkozási áganként külön-külön határozták volna meg. Maga sem akarja felesleges módositásókkal megzavarni a javaslat vitáját. Az élet majd meg fogja mutatni hogy melyek lesznek a válasz-ójogi törvénynek azok a részei, amelyek beválnak és hol kell maid bizonyos modositásokat tenni. Azok az aggályok, mintha a választói jogosultságot soha semmilyen Körülmények Között hem lehetne szükiteni, femgása Bzerint nem helytállók. A választójog titkosságának bevezetésénél nemcsak az a veszély áll fenn, hogy a választóknak meg nem felelő, át nem gondolt hangulatok vagy megtévesztő propaganda hatása alatt létreíött verdiktje alapján a parlament szinvonála, á parlamentarizmus egész"a!apia

r

' politikai tekintélye süllyedhet le, hanem az is, amit már egyszer átéltünk, na a parlament és az ország között szakadék keletkezik; ha a parlamentben mindazok a tényleges erők, amelyek az országban hatnak, nem tudván képviselethez jutni, forradalmi vagy legalább is antiparlamentáris irányba sodródnak. A politikában az egyetlen oöl.csesség az észszerű kompromisszum, asely a szerves fejlődés útjára tereli a nemzetek életét. Nem volna kivánatos az, hogy a mezőgazdasági munkásság épen a ^ai nagyon nehéz helyzetben olyan középeurópai politikai irányba'szorul jon, attilyon irányban' az 1S18 előtti magyar képviselőházban az ipari munívájságot szoritVták azzal, hogy KÍ volt rekesztve a választójogból. A muttkásságj amely óhajtja a politikai jogoK gyakorlását, fo .radalmi uton fogja Keresni poli'ti ai" érvényesülését

% ha kizáriuk a választójogból, vagy teljesen L s..úhuj» ;' "parlamentáris irány 6a terelődi*, és automatikusan áz OK hoz-a politikái irányzatokhoz csatlakozik, amelyek parlament nélkül, diktatórikusán vagy forradalmi uton koresik érvényesülésüket. •• í mezőgazdasági munkásság - el kell ismerni - a politi.ai életre sajnos még nagyon 'csekáy mértékben van ránevel no. Nekön* arra kell törekednünk, hogy ne szubvorziv irányba taszitsuk őket, hanem konstruktiv irányba vezessük, A négy elemi iskolás alapjogéira mellett sokkal megnyugtatóbb módon talán még konzervatív szempontból is megnyugtatóbb módón szerette volna a kérdést rendezve látni. Nem fogadható él megnyugtatónak a választójognak olvan alapfeltétele, amely például az 5-20 holdas kisgazoaközönségnél is közel 40 százalékot automatikusan Kihagy a választói jogból. Melyik legyen az a r^teg, amelyre felépít jük a falusi politikát, ha'nem épen"'ez a kisgazdatömeg, jnnek egy százalékos kihagyása is a választójogtól súlyos politi ai hiba , nemhogy 30 százalékos kihagyását helyesne^ tudná elfogadni'. Nem tudja egész biztosan, hogy az analfabéta hortobágyi gulyás nem megbízhatóbb magyar-e és nem megbízhatóbb hordozója-e a Konzervatív gondolatnak, mint az-a turulista diáú, aiineK tevékenységét a fővárosban elég közelről látjuk. Rendkiviil nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a négy elemi mellett legalább a v

gazdasági ismétlőiskola Két évfolyamának elvégzését hasonló kvalifikációnak tekintsék, mint a hat elemit ./Folyt.köv ./ ORSZÁGOSiEVÉLTÁR