Napi Hírek, 1938. február/2

1938-02-22 [0412]

ö is hangsúlyozta, hogy a régi töryény teljesen kielégi tő és megvédelmezi az intenciókat, Kárte szintén, hogy a régi törvény idevonatkozó hatályát tartsák fenn. Györki Imre elvileg arra az álláspontra helyezte dik, hogy tula jdonkéopen kizáró reridelkezéstmás mint vagyon dbni deliktumok esetében nem ss volna szabad felvenni, különösen nem politikai deliktumot, példáS

l izgatást, amikor nagyon vitatható, hogy mi tekinthető annak, mi nem. is kérte ajszakasz átszövegezését. JQA

) Lakatos Gyula szólalt fel ezután, hogy indokolja indítványát, ameljrelfogadása esetén nincs szükség a szakasz ujbol való szövegezésére. A szakaszon végigvonul az az. . alapgondolat, hogy bűntett miatt mindenképpen ki kell zárni valakit a választójogból, véfsóg miatt akkor, ha államellenes vagy nyereségvágyból elkövetett vójség miatt bUtfc ettek meg valakit. Van egy eset, amely egyik kategóriát sem fedi a ez az. ha az eredetileg bűntettnek tartott oselekménytaz enyhitő körülmények túlnyomó foka következtében vétséggé minősiti a bíróság, helyesebben, ha a torony szerint igy a vétség következményei állnak elo. Kérdés azonoai , hogy ebben az esetben, amelynek kazuisztikája sokkal nehezebb lenne, érdemes-e áttörni a jogi vonalat, mert hiszen ezek a dekorrekcionalizált fiselekmények nagyobbrészt igen enyhék. Az elvi ronal az, hogy súlyos alapjogból való kizárás osak súlyosabb esetekben, bűntett vagy vétség esetében foglalhasson helyet. Nem tartja nagyon indokoltnak, hogy egyetlen kivétel, mint kihágás, kedvéért áttörjük az elvi vonalat. Nem kell megadni az aktiv választójogot annak, akitTbüntett vagy pedig nyereségvágyból elkövetett vétség vagy pedig államellenes izgatás miatt ítéltek,el. A pa^ssziv választójognál notórius rágalmazót nem engedne a megválasztható^ közé. Mikecz Ödön államtitkár rámutatott arra, hogy az igazságügyminisztert a szakasz szövegezésénél az az elgond lás vezette, hogy a kazuisztikus felsorolás sohasem lehet olyan, amely kifogásra nem adhatna okot, hiszen kétségtelen, hogy a felfogások igen Különbözők lehetnek abban, hogy a büntettek és vétségek Között, melyek azok, amelyek közelebbről vagy távolabbról veszélyeztetek az állam érdekét s hogy a nyereségvágybél elkövetett bűncselekmények között, különösen azoknak vetségi kategóriája teljes egészében olyannak minősíthető-e, amely végeredményben a választójogból való kizárásra vezethet. Ezért indult ki az igazságügyninisztéri um a szövegezésnél abból a felfogásból,hogy két erősebben Hangsúlyozott kategóriát állit f e l mégpedig a bűntett kategóriáját, amelybe a bűn tető törvénykönyv és az azt kiegészitő büntetőtörvények a legsulycs abban v eszélyeztető óselíkményeket iktatják be, a vétsége

1

' közül pedig elsősorban a nyereségvágyból elkövetett vétseg3ket és azokat, amelyeke közrendet, az ország politikai biztonságát veszélyeztetik. Az 1914/évi XLI.t'*, III. paragrafusának első bekezdése alá* eső rágalmazás vétségével kapcsolatban szükséges volia a szakaszt akként átfogalmazni, hogy a paszsziv választójogból * zárjuk ki csupán azokat, akik bizonyos időn belül nvilvánosan vagy sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségét ismételten elkövették. A bizottság ezután a szakasz^ Lakatos Gyula indítványává* fogadta el s törölte a szakaszból az "1914. ZLI. tc. III. paragrafusa 9. Dekezd^sónek első pontja alá «ső rágalmazás vétsége miatt legalább kétizben" meghatározást. JtZx- ——.«*• szakaszt hozzászólás nélkül fogadták s ezzel a bizottság a III. fejezet tárgyalását befejezte. A bizottság a vitát holnap, szerdán délelőtt 10 órakor folytaUa.