Napi Hírek, 1938. február/2
1938-02-22 [0412]
/A közjogi bízottéig. Ülése, 2* Utl-fiJ H/K A»t2Ll Istjián újból felszólalt és hangaz lyozta, hogy Rassay félreértette fejtegeTesei egy részét. Az elektoros rerd szert es az adocenzustnein azért tartotta keresztülvihető tlennek, mert antidemokratikusak, hanem azért, mert nem nyugtatták volna nyugvópontra a választójog kérdését. Az sem volt szándékában, hogy Rassayt anfiidemokra tikusnak minősítse, csupán azt kívánta hangsulyoznik hogy azok a társadalmi rétegek, amelyek a legutóbbi áidőkig előljártak a jogkiter jesztés követelésében, most bi 7 zonyos külföldi események hatása alatt a legnagyobb óvatosságot helyezik e problémákkal szemben ós hajlandók volnának minden reakcionárius intézkedést elfogadni csak azért, mert bizonyos külföldi események pszihóaisa alatt a népi erők számukra esetleg hátrányos megnyilatkozásától tartanak. Györki Imre szerint a választói névjegyzék összeírása nál a visszaéléseknek olyan sorozata fog bekövetkezni, hogy a névjegyzék sokkal rosszabb lesz, mint amilyen voit és amilyen ma is. Aránytalanság ás osztályszempotft nyilatkozik meg abban, hogy amikor a javaslat a földmunkások és f-'Idmivesek, tehát a kisbirtokosok kategóriájára nagyon helyesen bizonyos alciüBket állapit üBg a választói jogosultság megsze zesáre, ugyanezt nem teszi az inari munka s s ágra , akik igy sokkal hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Szert - bár tudja, hogy a javaslat az előadó szövegezésében fog keresztülaenni - elvi szempontból módosítást nyújt be olyan ér te lemben,hhgy, választó* joga legyen mindenkinek, aki sagyar áliairoolgársagát igazolja, két év óta ugyanabban a községben lakik s az elemi iskola négy osztályát elvégezte, vagv azzal egyenrangú műveltsége van, azéll T ózsef belügyminiszter kérte a bizottság t, hogy az előadó módosításával fogadja el a szakaszt, az első bekezdés kivételivel, amely az "élethivatásszerü" kitételt foglalja magában, amely fölött még gondolkozni kivan bizonyos sta ti sztkka i adatok megfontolása után. jlvileg nem tartja lehetetlennek azt a gondolatot, amit Esterházy Mório /.rőf getett fel.a törvényhatósági passzív választójoggal kapcsolatban s hiszi, hogy még h sz mód ezzel a kérdéssel foglalkozni. Györkinek azt válaszolta, hogy a kormány és pártja a névjegyzék összeállításabanz ne-T a saját hasznát akarja biztosítani, hanem az or szág érdekeit. A bizottsága szakaszt az alőado módosításaival fogadta el. A benyuitott egyéb módosításokat elvetette. A 22. szakasznál Soltész János javasolta, hogy az egyéni kerületekben annak a nőnek, aki családfenntartó, ugyanazon feltetelek mellett legyen választójoga, mint a megfelelő kellékek fennforgása esetén a férfinek. A c salad fenntartó nőket indokolatlan voln a megfosztani választói jogosultságuktól, őket:" egyenragu félnek kell tekinteni a családfenntartó férfivel. Méltánytalan az a kikötés is, hogy a három gyeriroknek életben kell lennie ahhoz, hogy aa nőnek szavazati joga legyen. Az sem indokolható, hogy főiskolai végzettségű em|er felesége ne rendelkezzék választói joggal, ha férje meghalt. „ , , , Széli József belügyminiszter hangsúlyozta, hogy már elment a kormány a méltányos engedékenység legszélső határáig s ezért kérte, hogv a szakaszt az előadó már smertetett módosításaival fogadják el. ék bizot tságilye n értelemben fogadta el a szakaszt, maid vita nélkül szavazta meg a 23.'szakaszt. . A 24, szakasznál, amely a hatévi helybenlakas kellékeivel foglalkozik, Györki Imre hangsúlyozta, hogy a szakasz ninc r figyelemmel a Budanest és körnváken lakó munkásság, polgárság és tis ztvi^i^^^Ü^^l^ ges helyzetére. ' Kszekdó
