Napi Hírek, 1938. február/2

1938-02-21 [0412]

-o- Ha/Y/Vv Bukarest, február 21. A félhivatalos örient Radio a következőkben ismerteti az uj román alkotmányt,. amely*t február 24-én, csütörtökön bocsátanak népszavazás alá: Az alkotmány első szakasza megállapítja, hogy a román ki­rályság nemzeti állam, egységes és osztatlan területe elidegeníthetetlen, amelyet nem gyaraatosithatnak idegen népfajok. A második szakasz megállapítja a román állampolgárok jogait és kötelességeit és semmiféle különbséget sem tesz a néprajzi vagy vallási eredet tekintetében és mindegyik állampolgára a haza szolgálatának legfőbb kötelességét rőja.Az uj alkotmány nem enged meg semmiféle osztálykülönbséget és megtilt minden olyan propagandát, amely Írásban vagy szóban az állam vagy kormányforma megváltoztatására, mások javainak szétosztására vagy pedig az osztályok közötti harcra izgat. Á papoknak megtiltja, hogy egyházi te­kintélyüket politikai propaganda szolgálatába állítsák vagy pedig a törvény­ben megállapított eskün kívül más esküt is elfogadjanak, v. , A román állampolgár elveszti valamennyi állampolgári jogát, ha külföldi állam szolgálatába vagy külföldi katonai testületbe lén. Az uj alkotmány éppen ugy biztosítja a gondolat-szabadságot, a munka-szabadság ót, az oktatási szabadságot, a sajtó szabadságát, az egyesülési ós gyülekezési jog szabadságát, mint az egyéni szabadságot. Halálbüntetést csak háború idején alkalmazhatnak, béke idején pedig minisztertanácsi döntéssel hálbóntetést szabhatnak ki, ha merényletet követnek el az uralkodó vagy a királyi család tagjai, idegen állianfők vagy állami méltóságot viselő személyek ellenjftivatásuk gyakorlása közben követik el, valamint politikai gyilkosságok esetében.Pia.&s%^A*&&J'Vifi&\#U *fl{Üfj4t&^£ . ;-• , .A földalatti javak az állam tulajdonéban maradnak és a tu­lajdonosokat megfelelően kárpótolják. £ MM***** tí**' Az állam biztositja a román görögkeleti és görög-ícatholi­kus egyházak teljes szabadságát és védelmét. A görög-keleti vallás az ural­kodó vallás, mig a görög-katolikus vallás a görög-keleti után megelőzi a többi felek ez etet. Valamennyi egyház tagja számára a polgári házasságkötés után mindig kötelező az egyházi esküvő. , ,, Az U J alkotmány biztositja az eszme és véleményszabadság közleset és terjesztését Írásban, szóval,képpel vagy hang utján. A levélti­tok sérthetetlen. Állami hivatalokra, továbbá katonai és polgári tisztségek­re csak román állampolgárok nevezhetők ki, tekintettel a román nemzet állam­teremtő és többségi jellegére. ... , Az alkotmány harmadik szakasza megállapítja azokat a legfőbb állami hatalmakat, amelyek mind a román néptől erednek. A törvényhozói hatal­mat a király gyakorolja a nemzetgyűléssel. A király megtagadhatja a törvények jóváhagyását. A törvényhozási kezdeményezés a király kezében van és a nemzet­f füles két háza csalj általános állami érdekű javaslatokat tehet. A végrehaj­o hatalom szintfn a király kezében van és a király azt kormánya utján gya­korolja.A király hivja össze a törvényhozó testületet évenként legaiább%gy­szer es ő is halaszthatja el üléseit. A törvényhozó testületek az elhalasz­tás utan egy évre teljes joggal ülést tarthatnak, ha időközben nem hivták őket össze. A király nevezi ki és hivja vissza minisztereit és a parla­^ menti ülésszak szünetében az állami élet ininden területére kiterjedő törvény­erejű rendeleteket bocsáthat ki azzal a fenntartással, hogy utólagosan a tör­vényhozás jóváhagyása alá bocsátja. ORIZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents