Napi Hírek, 1938. február/2

1938-02-18 [0412]

Száll József belügyminiszter nem kivan részletes vitába kezdeni az elhangzott fel szél alá sokkal, csupánTarra a már ismételten tett kijelentésére, hogy a kormányt a javaslat megszerkesztésénél az az elgondolás vezette, nogy mindenkit bevegyen a választójog sáncai közé, aki értelmiség, nemzethüség t 'erkölcsi és anyagi'megoizhat óság szerint arra érdemes és arra való, de senki o^yat ne, aki nem arra való. Kétségtelen, hogy közoktatásügyi alaptörvényünk hat elemit rend­sze A esit. tehát nem lehetünk épen mi azok, akik ezt a rendszert leminősítjak, keresztülnézünk rajta. Az elvi és gyakorlati szempontomon kívül ez is arra Kény szerit minket, hogy ezt a rendelkezést felvegyük a javaslatba. Kérte a bizottságot, hogy a szakaszt az előadó módosítása szerint fogadják el, az egyéb módositó indítványokhoz nem járulhat hozzá. Magok az ellenzéki képviselők is megcáfolták annak a szempontnak he­lyességét, hogy régi -ogon vegyék fel a képvis előválaszt ók közé mind­azokat, akiknek mar volt választójoguk. Nem tudja elfogadni azt az indítványt sem, hogy választójoguK legyen azoknak, akik arany- és nagy­ezüst vitézségi érmet szerettek még ha írni-olvasni nem is tudnak, mert ha valaki analfabéta, alkalmatlan a szavazásban való részvételre Abizottság a szaKaszt a belügyminiszter felszólalása után az előadó módosításaival fogadta el ss a benyújtott egyéb módositó indít­ványodat elvetette • A 2l. szakasznál Lányi Márton előadó fenntartotta a mír korábban ismertetett módositó indítványait. Sulyok Dezső három módositó inditvánvt terjesztett be a szakaszhoz. Javasolta pártja nevében, hogv amennyiben a nk. családfenntar­tó választójoga legyen ugyanazokon a jogcímeken, mint a férfinak. Pírt ja elfogadja a három gyermekei; mint jogcímet, de nem Követeli meg a gver­mekek életbenlétét. Harmadik indítványa, nogy önálló kisegítő'jogcím­ként meg kell adni a választói jogosultságot mindazoknak a nőknek, akik főis.iolat végzett férfiak felesegei vagy Özvegyei, Vázsonyi János indítványozta, hogy adják meg a választó­jogot a hadiözvegyeknek, ha megfelelnek a magyar állampolgárságra raeg­aliapi to 11 kell ékek nek. OyörKi Imre hangsúlyozta, hogy a férfi és nő választó­joga terén a teljes egyenjogúsítás álláspontjára helyezkedik. Rassay Károly rámutatott arra az egyértelmű felfogásra, hogy a női és férfi választójognál a törvényjavaslatban lefektetett megkülönböztetés fenntartása" nem indokolt . A kérdést ugy lehetne he­lyesen megoldani, ha kimondanánk, hogy kor tekintetében nincs különbség a nők és férfiak Között és ugyanolyan kulturális cenzus mellett megadnék számukra a választójogot azzal hogy minden nőnek, axi 26. életévét be­töltötte és a népiskola hat osztályát elvégezte, választójoga van. Vitéz Árvát falvy-ílagy látván indokoltnak tartaná, ha az irni-olvasni tudó hadiözvegyek" is választójogot kapnának. Azt a szempon­tot, hogy honoráljuk a haza védelmében hozott áldozatot, ennél a szakasz­nál is érvényesíteni Kellene, Az irni-olvasni tudó hadiözvegyeknek álta­lában gyermekszámra való tekintet nélkül kellene megadni a választójogot, mert hiszen önhibájukon kívül gyerme*.telének, a férjük fiatal korban nal£ hősi halált. /Folyt .KÖV ./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents