Napi Hírek, 1938. február/1

1938-02-12 [0411]

w Varsó, február 11. /Magyar Távirati Iroda/ A Kurier roranny csütörtöki számában Horthy Miilés Kor­mányzó lengyelországi látogatásával kapcsolatos lengyel-magyar politikai megbeszélésekről ir. Horthy kormányzó látogatása - irja a lap - a lengyel­mugyar baráti kapcsolatok bizonyítéka volt, Bizonyítéka volt annak is/htgy a lengyel-magyar barátság kézzelfogható tény és nem üres formaság, A kormány­zó lengyelországi látogatásának utolsó napján kiadott hivatalos1cözlemény a két állam külpolitikai vezetőinek eszmecseréiről szól.Sbben az esetben azonban a kölcsönös bizalom jegyében lefolyt tanácskozások méginkább megerő­sítették a lengyel-magyar barátságot és kétségtelenül nagy jelentőségűek voltak. A két országot a jelenben összekötő kapcsolatok az ezer éves'hagyo­mányokon és a két nép egymás iránt érzett rokonszenvén, valamint a két ország egymás iránti bizalmán nyugszanak. Lengyelország a maga részéről - folytatja a lap - sohasem nyújtott segédkezet semrainp magyarellenes cselekménynez es meg van győződve arról, hogy a Duma-medence kérdéseit csak ugy rendezhetik'véglegesen, ha te­kintetbe vejzik Magyarország életbevágóan fontos érdekeit. Az a rokonszenv, amelyet a lengyel nép Magyarországgal szemben érez, ha a háború utáni éveket vesszük tekintetbe, különösen abból a tényből fakad, hogy Magyarország nemzetközi befolyását mindenkor Lengyelország érdekében érvényesítette, Két* ségtelen - mondja a cikt íré hogy a két külügyminiszter a többi között a magyar-román kérdéssel is foglalkozott. 3z a kérdés nagyjelentőségű Ma­gyarország számára,de érdekli Lengyelországot is, amennyiben Lengyelország mindenkor élénk figyelemmel kiséri a Duna-medenc problémáit, másreszt pedig Romániával való szövetsége révén ezzel az állammal is szoros kapcso­^ latban áll. Igy tehát kétségtelen hogy Lengyelország szivesen-látná Ma­gyarország és Románia között&politiKai feszültség enyhülését. Azt nem kell, külön hangsúlyozni, hogy ennek a közeledésnek milyen jelentősége volna az európai béke szempontjából. Kánya külügyminiszter Varsóban kijelentette az újságírók előti, hogy ebben a kérdésben a magyar kormány csak a romániai választások lezaj&sa után foglal állást. Kétségtelen tehát, hogy a magyar kormány a kérdés nagy je­lentőségének tuadatában fokozottan óvatos magatartást, tanusit és várja a megoldásra alkalmas pillanatot.Hangsalyozni kell még azt is, hogy ezek a külügyminiszteri tárgyalások a magyar-román viszony'normalizálására vonat­koztak, viszont a magyar-cseh kapcsolatok, valamint a lengyel-cseh feszült­ség kérdésében semmi uj nem merült fel. Meg kell emlitenürík - irja a lap -. hogy a legutóbbi budapesti hármasértekezlet alkalmával Prágából felröppent az az erőltetett elgondolás, amely Csehországot,-Ausztriát es Magyarorszá­got politikai hármas-szövetségbőjegybekovácsblni. Szzel kapcsolatban leszö­gezhetjük - állit ja a cikkíró ;-, hogy Prága elszigetelődése a legutóbbi idő­ben egyre szembeszökőbb lesz. Horthy Miklós kormányzó látogatását és az ekörüli esemé­nyeket, ha egybevetjük, azt állíthatjuk - fejezi be a lap -, hogy mind Len­f yelország, mind Magyarország kölcsönösen meggyőződhetett a közös barátság rtékéről, 2z a barátság - mint azt Kánya külügyminiszter a varsói sajtó­fogadáson is hangsúlyozta - azért értékes 4 mert á Duna-medence feszült lég­körének enyhitese nem csupán Magyarországnak és Lengyelországnak, hanem egész Európának is érdeke, fbftc^a.

Next

/
Thumbnails
Contents