Napi Hírek, 1938. február/1

1938-02-09 [0411]

H/Vv / Közjogi bizottság 'Uése,^ .folytatás,/ lilás József azt fejtegette, van o valami alapgondolata a választójogi törvénytervezetnek:? ^iinnek a kérdésének: bij*uatánál nem nvulhatunk az aöszolut igazságosság mértékéhez, Az abszolút igazság alapja* készült vá„ lasztójog a szerződési elmélethez vezet. liz az elméiét, amely a választójogot is az emberi közösség minden tagja veleszületett jogának tekinti, teljesen' atomizálja a társadalmat. Történelmileg sem látjuk Igazaltnak annak az olméletnek az igazságát .Az organikus elmélet hive, A nemzet életében szoros összefüggés van az egyen élete éh a társadalom között és semmi körülmények közt el nem választható, A későbbi fejlődés iráay|az

# hogy minél,több egyes érezze a többel, a közösséggel való ssolidaFliasát, valamint felelősségét is és oly szellemi,gazdasági és politikai helyzetbe • Korüljön, hogy minél nagyobb számban vojjesson részt az alkotmányos életben. J3z indokolja a választójogi tervezet álláspontját, amoly asak annak akar adni jogot, aki élni tud ovvol s akinek képessége van arra, hogy saját maga és az ogész érdekébon érvénye süthesse ezt a jogot. A kérdés fontossága nom attól függ. hogy hány és hány millió szavazóptlgár van, hanom hány olyan szavazó, akitol a munkaképes parlament fejlődésének biztosítását várha$iuk. ' Azt kxvánja, hogy a pars maior legyen a pars sanior. Van-e valaki aki oly többséget akar, amely insanior, aki beéri a többel, ha az nem sanior. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy a mai viszonyok között jobb a parlamenti rendszer, mint az abszolutizmus bármilyen formája; A parlamenti rendszer >z egyén részvételét biztosítja az állami életben. Az abszolutizmus korlátozása riozza létre az alkotmányt és éppen ez az, ami az emberi élet és közösség fejlődése szempontjából jobban lehetővé teszi az egyéni értékek érvényes*!lését és a magasabb emberi életet. Az absdödit akarat érvényesülése súlyos időkben nagy szolgálatot tehet, állandósulása azonban meahamzálja a társadalmi és állami életet,végül megöli az egészet hajtó széliemet és lelket.Mig egy nagy egyéniség ezt a szellemet pótolni tudja, addig funkcionál. ' Mnden választási rendszerben lehet találni kiáltó áenz-, Magtalan ságokat. Még a legáltalánosabb í választó jogi törvénybeliéi kell venni bizonyos korlátozásokat, igy a kort. a szellemi és anyagi cenzust. Lehet, hogy például egy irni-olvasni nem tádó jobban meg tudna ismerni az esetleges választásnál a közösségi szellemet, mint egy félmüvolt, .mégis ki van zárva a választójog gyakorlásából, indokoltnak tartjuk a korlátozásokat mert a váfesztójog nem velünk született jog, hanem szerzett"jog, amely a köz érdekében szelektív uton jön létre. A partra a társadalmi közösségnek szüksége van.A pártokat az eszközök elválaszthatják, de lényegben eltémiök nem szabad. Csak olyan pártokat lehet beengedni a parlamentbe, melyek a parlamenti kormányzat elvén állanak, ellenkezőleg egy nyepozvolin, az egész parlament öngyilkossága következnék be. Egészen mas szempontból brrálta v»lna a tervezetet a háború előtti békés időkben. Ma egy politikai válság korát éljük .Mi dnyájan a parlamenti forma fenntartásában latjuk,a magyar alkotmányos élőt biztositékát erre a választójog alkotásánál tekintettel kell lenni. A törvén}'tervezet vegyes rendszerét elfogadja. Az egyéni és lajstromos rendszerek kombinálása lehetővé teszi annak a célnak megvalósítását, hogy munka*és életképes parlament jöjjön létre .Technikai kérdésekkel nom fgglalkozik. Ezek rendkívül fontosak, de meggyőződése szerint a legjelesebb törvényszerkosztés is annak végrehajtását?, fordul meg. Az elnök ezután az általános vitát bezárta és SzéllJózsef •belügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Őszinte örömmol • s köszönettel állapította m-h. hogy a vitában általában az emclkcdjttség és a felesleges szenvedélyek tol való mentesség nyilvánul mog a nemkevésbbé dicséretes tárgyilagosságon felül. /ÍPly t .kőV ./ ORS7ACOS LEVÉLTÁR