Napi Hírek, 1938. február/1

1938-02-09 [0411]

Bethlen nem osztja Bassaynatc ezt a felfogását. Azt hiszi, hoíy a külföld azért nem tette ezt, mert a titkos válás^-J jogot olvan időkben vezették be. amikor még lehetősen szik volt a választójog. A titkos és nyilt választási rendszer közötti Különbséget azzal a hasonlattal jellemzi, hogy a tiUos és a nyilt választ Isi rendszer Között olvanforma a különbség, mint Két anyának gyermekével szemben követett elvírása között, aki gyermekét járni tanítja. A két anya közül az egyik állandóan A.é^enfo|va vezeti gyermekét, óvja minden veszélytől, gondoskodik róla, hogy meg ne üsse matat és Bajba ne merüljön, a másiK szabadon ereszti gyermei-ét ós azzal a jelszóval, ho{.y minden magyar a maga Kárán tanul, reméli és bizU benne, ho^y a gyermek önállóan is járni fog. Kétségtelen, hogy, végeredmény ben a másodiK anya módszere a helyes. Kétségtelen, hogy önálló járásra CSSK az Kénes, aki maga tanul ia ezt meg, azonban az az anya bolond volna, és a bolondok házába Kellene tenni,' aki egy mély szakadék partján vagy Budapest legforgalmasabb utcíián eresztené el hároméves kisgyermekének kezét azért, hogy járni tanul ion az autor. forgatagában és ott, ahol mindenféle veszély renyegeti IU középút kell. CsaK fokozatosan, lépésről-lépésre lehet erre a másodiknevelési rendszerre áttérni. A választójog Körüli ellentétek végső okát kutatva azt lát^a, hogy a felmerült Két felfogás Között tulajdont:épen a felfogások alá* jáoan van az eltérés. Az egyiK felfogás szerint a választói log arror vai helyesen megszervezve, ha a nép összes rétegeinek megfelelő választójogot ad, ha módot nyújt arra, hoty minden társadalmi osztálv, minden foglalkozási ág me{-ft.apja a maga Képviseletét, ha minden váfv minden remény, minden óhaj, minden kívánság, amely a nép lelkében "él, képviselethez jut a parlamentben. Van egy másik felfogás, amely ezt fontosnak, szükségesnek, elkerülhetetlennek tartja, aaonban a fősúlyt mégis arra veti, hogy a palrament a nemzet politikai életének lévén a foszerve, olyan színvonalon álljon, hofj ezt a feladatát tudja teljesíteni, hogy*hát terül szolgálhasson egy szilárd Kormányzatnak, amely a nemzetek országútján élő kis nemzetneK, amilyen a magyar nemzet, biztos menedéket nyúU akkor, araikon nagy veszélyek környékezik. A két felfogás lényegesen Különbözik egymástól. Az első mindent' a golitii.ai erők to'vábbi szabad játékára biz abban a hiedelemben, hogy a liberális felfogásnak megfelelően ezekne* a politikai erőknek a sza-" bad játéka amúgy is biztosítani tudja a legjobb kormányzatot, a nézetet és felfogások súrlódásából mindig asak a joHb Kerülhet ki győztesen,' A második felfogás nem osztoziK végérvényesen ebben az optimizmusban, hanem az a meggyőződése, hogy minden választójogi rendszernek végeredményben csak egy próbája van és ez a történelem; az, nogy mit tudott teljesíteni a nemzet javára, iSnnek a felfogásnak megfelelően nincs is tökéletes választójog. Lehet elméletben tökéletes egy választójog abból a szempontból, hogy a parlamentbe beviszi az összes osztályok/az össaes foglalkozási agak és az összes felfogások képviseletét, de abban az értelemben nincs tökéletes választójógi rendszer, hogy a nemzetnek a legjobbat szolgáltatja. jJzt csak a gyakorlat mutathatja meg. Fiszen láttuk, mi történt a háború után, amikor egyes államok úgynevezett tökéletes választójogot fogadtak el

t mint például Németország ahol kiterjesztették a választójogot majdnem a polgárok összességere, ahol bevezették az országos listáválasztójogot, amelynek alapján a legkisebb nézet is Kifejezésre luthatott a parlamentben./Folyt.köv.jo