Napi Hírek, 1938. február/1
1938-02-01 [0411]
Ch Té/Y Gr e n f , február 1. /^agyar *ávix& ti Iroda/ A népszöv etségi ite^ofln kérdését tanulmányozó úgynevezett 28-as bizottság Bourquin elnöklésével kedden délután hosszabb ülést tartót, amelyen befejezte az általános vitát. Wrong /Canada/ kifejtette, hogy a Népszövetség egyetemességére kell törekedni. Ezt talán el lehetne erni, ha az alapokmány egyes rendelkezéseit rövidesen megváltoztatnák. Minthogy azonban erre nincs kilátás, a Népszövetség egyetemessége csak távdijP* y marad. Del Vaw spanyol megbízó tt arra használta tel beszédét,^ hogy a köztársasági Sjtanyolarrszág mellett csináljon propagandát. A kérdés érdeméről szólva kijelentette, hogy szerinte nem az egyetemesség hiánya okozza,a jelenlegi bajokat, hanem az együttes biztonság eszméjének térvesztése. Állást foglalt a semlegesség ellen, minthogy ez felfogása szerint ellentétben áll az alapokmány rendelkezéseivel. F «Aí>5M*i Fabela /Mexico/ hangoztatta, hopy a Népszövetség magasztos eszménynek feiel meg, amelyet minden körülmények között meg kell őrizé ni«JI Népszövetség érdekeit akkor szolgálják legjobban, ha szigorúan betartják az alapokmány rendelkezéseit. A megtorlások az alapokmány gerincét alkotják és minden meggyengitésük az egész mü összeroppanásával fenyeget. Polychroniades /Görögország/ hangoztatta, höry a legfontosabb feladat az. hogy a nemzeteket minél közelebb hozzák egymáshoz, Ezzel lehetővé válnék', hogy minden mélyrehatóbb refoim nélkül megvalósítsák a Népszövetség egyetemességét. Momcsilov /Bulgária/ szerint a feladat annál nehezebb, mert a szóbanforgó nagyjelentőségű reform megtárgyal ás áhan nem vehetnek részt egyes érdekelt hatalmak. A refoim végrehajtásához szükség van valamennyi állam közreműködésére. Paul-Boncour /Franciaország/ annak a néastének adott^kifejezést, hogy a 16.-szakasz eltörlése setén a Nápszö etség egész épülete összeomlik. A Népszövetség - mondotta - még mai meggyengüli állapotában is elég erős arra. hogy szembe tidion fordulni a tamado féllel. Egyetért a svéd megbízottal abban, hogy a 16. szakasz nem talált mindenkor teljes alkalmazásra. Egyetért Hollandia képviselőjével is, aki rámutatott azokra az okokra, ame yek a Nőszövetség meggyengüléséhez vezettek. Egyet rt azokkal is, akik az együttes biztonságot az egyetemességtől várják és szükségnek mondják a nem tagállam okkal való együttműködést. Nem ért esjet azonban azzal a felfogassal, hogy a cél elérése érdekében áltezatul kkllene hozni az alapokmányban foglalt el-^ veket. Ellenmondás t fé,p' v Svájcnak a 16. szakaszra A onatkozó álláspontjában. Svájc semlegességének kérdése nem tartozik e bizottság elé. A svéd_ és a h lland megbízottak kijelentették, a 16. szakasznak általuk ki vánt reformja meg nem jelenti azt, hogy vissza akarnak térni a semlegességhez, csupán fen*akkrják tartani szuverén jogukat a megtorláshoz való esetleges csatlakozás tárgyában. A megtorlások kötelező volta helyett egyesek azok tetszőleges alkalmazását kívánták, de a gyakorlatban a 16.' szakasz alkalmazása már amúgy is meggyengüli. Ep-yes államok attól tartanak, ho<?y a 16. szakasz következtében olyan viszályokba sodródhatnak bele, amelyektől távol óhajtják ragukat tartani. Paul-Boncour hangoztatta, hogy nehéz elképzelni, hogy egy olyan nemzetközi szövetkezésnek a határozatai , amelyben jóformán minden állam képviselve van és am^ly határozatait egyhangúlag hozza, ne felelnének meg az emberileg elérhető legnagyobb ^igazságnak, A 16.szakasz alkalmazásakor máris tekintetbe vették egyes államoknak földrajzi helyzetükből, gazdasági okokból és egyéb tényezőkből folyó különös megfontolásait. . /Folvtatásq következik/