Napi Hírek, 1938. február/1
1938-02-07 [0411]
/Rákóczy beszéde. 4. folytatás/ o Y/Y Ezekhez semmi közük nincs a nemzeti-gondolat és keresztény erKölcs eszméiért k'-'zdő magyar társadalomnak, bizonyára még a szélső elveket hirdető politikusoknak sem. A magyar lelkiségen felépülő nemzeti program nem lehet azonos semmiféle alkö'tmányellenesnemzetgyalázó izgatással. A nemzetnek a közhatalomban való részesedését a régi rendi alKotmány éppúgy, mint ma a népképviselet, az országgyűlési törvényhozás által biztosit ia. Nincs szükség tehát semmiféle nepdöntésre, semmifele p á.r t-totalitásra. A n e m z e t mi n d i • gjm e g y„ é d t e m a g á t azokkal d z e m b e n r aki k álla m e 1 e t ét s z é t r o m b o In i i g v e k ez t ek megvéd te a szabadságot; és arend e t T 'a m i t csak o g y ü tt 1 e he t v á 1 a s z t a n i mindenfájta önkénnyel szemben, melyet ellene elvakultan, gyűlöletből vagy felelőtlenül, a szellemi és erkölcsi erők elnyomására alkalmazni próbáltak .Abszolutizmus .vagy anarchia, teljesen mindegy; a történelem azt bizonyltja, hogy a 'magyar nemzet értelme és le 1 kisége nem túrt m' c c soha ilyen formákat ,ahogy nom tartó azokat sem, akik szét akarták rágni alkotmányát, és becsületet. A^ köz v é lemén i bá'tor fellép é s é r e é s ' g v ó g y i t ó e r e_ f"é r Ijjj ú -va a " m^o s t s z u k ¥ é g t hogy kiküszöböl tessék minden poTifiifáí s'érTo eszmez a v a r , a Jelszavakkal való izgatás és ez az abnormis idegállapot , mely alkalmas arra,' hogy a magyar nép lelkébe is belevigye a t relmetlenséget s el homályosítsa az értelmiséghez tartozók tisztánlátását is, 3 z nem politikai kérdés , hanem a nemzet ép lelkének és élete nyugalmának követelménye, Ügyesek neKivadult ellenszenve a nacionalizmussal szemben azonban: éppoly sötét bíin és gyávaságj amikor minden jobboldali megmozdulásra rendőr és Ügyész után kiáltoznak- , mint bűne és vakmerősége a másik rész szélsőségeinek a vak parancsuralmi hóbort, mely tagadásba'veszi mindazt ami az alkotmánynak a magyar múltnak dicsősége, vívmánya, erkölcsi fölénye és mindazt, ami hazánkat és nemzetünket egy nagy nemzet jellem-ével és felvilágosult s á g'a v a 1 gazdagította. Könnyű felszítani a keserűségek tüzét és könnyű fel- ' korbácsolni az ellentéteket. De ki mondja meg, nogv nem válik-e végzetté, ha megbomlik a társadalmi béke s az egyik oldaról a p,rovó k'ációk,amásik oldalon szerveíett t ö m e g indulatok atcariák magUK alá gyűrni a társadalmat és arra kényszeríteni, hogy akár kiélt eszmeiKet, akár pedig most született eszmék cimén az erőszakot és ököl jogot fogadja el, /Vége következik/