Napi Hírek, 1938. február/1
1938-02-01 [0411]
Annak a tisztviselőnek, aki évenként legalább egyhavi illetménynek megfelelő remunerációban részesül, az első hatvan órás keretben végzett tuTmunkáját a munkaadó nem köteles diiázni. - Kötelező a munkaközi szünet? - Munkaközi szünet adását a tisztviselői érdekeltség* ily irányú kérdésének honorálása képen a rendelet csak a nyolc óránál hosszabb munkaidőnél teszi kötelezővé, - nyolc óráig lehetőleg o sztatlan legyen a munkaidő - kimondja azonban, hogy a tisztviselőnek munkaközben pihenésre és étkezésre megfelelő időt kell adni. - A rendelettervezetnek a legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezései a munkabér megállani tó bizottságok szervezetét az 52.000/193? M.E. számú rendeletnek gyakorlatban bevált keretei között állapit játon eg. - Hogyan szabályozza a rendelet a fizetéses szabadságot? - Az évenkénti fizetéses szabadságra vonatkozó rendelkezések hatálya alól egyelőre, amig a tervbevett más megoldás megnemvalósitható - a kisipar védelme érdekében - ki kellett vennem azokat a kisiparosokat és kiskereskedőket, akik üzletükben vagy vállalatukban - a tanoncokat és a 16 éven alóli munkásokat nem számítva - állandóan legfeljebb két alkalmazottat foglalkoztatnak. De ezeknek is be kell tartaniok azt a rendelkezést, hogy a tanoncoknak és a 16 éven aluliaknak évenként 14 napi szabadságot kell adni. - Az évenkénti fizetéses szabaáság szempont iából a rendilet a munkavállalókat három csoportba osztja, mégpedig: aj[ a munkások és az t iparossegédek, továbbá b/ oly munkások vagy iparossegedek, akik legalább husz munkásnak munkáját irányítják, a művezetők és a kereskedő segédek, végül I c/ a tisztviselők csoport iának. A szabadságnak legrövidebb időtartama az ugyanannál a munkaadónál eltöltött szolgálati időnek megfelelően az első csoportban 6-12 munkanap, a másodikban 6-18 munkanap, a harmadikban 6-24 munkanap - A minimális szabadságidőbe nem lehet beszarni tani sem a törvényes munkaszüneti napot, sem azt a napot, amelyen az alkalmazott betegség miatt nem teljesített szolgálatot. A szabadságot lehetőleg az évnek április hó 1-től október hó vegéig terjedő szakában és pedig rendszerint osztatlanul kell megadni. Még a munkavállaló beleegyezésével sem lehet a szabadságot két munkanapnál kisebb részletekre felosztani. A munkaadó köteles az alkalmazottnak rendes illetményeit a szabadság egész tartamára megfizetni és pedig lehetőleg a szabadság megkezdése elo tt. Amjaanyiben az illetményeket nem előre fizeti ki, ugy köteles a szokásos bérfizetési napokon fizetni és pedig, ha az alkalmazott más helységben tölti szabadságát mint ahol munkahelye van, az illetményt a munkaadó postán köteles az alkalmazottnak megküldeni. A munkaadó köteles alkalmazottját a szabadság megállapításáról 15 nappal előre értesíteni. - Hogyan történik e rendelkezések végrehajtásának megfelelő ellenőrzése? - A rendeletben szabályozott viszonyok természete folytán a törvény és a rendelet céliának elérése igen jelentős részben a végrehajtási megfelelő ellenőrzésén múlik. Ezért végrehajtási rendeletem IV.fejezetében eziránt megfelelően rendelkeztem. Egyrészt törvényhatosá? inként paritásos alapon szervezett ellenőrző bizottságokat fogok felálli ani, másrészt megfelelő hatáskörü miniszteri biztost, szükség esetén miniszteri biztosokat fogok kinevezni. /Folytatása következik/
