Napi Hírek, 1938. január/2

1938-01-24 [0410]

űSai#. Pro domo. Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk" Kállay Miklós beszéiétj, amelyet az Országos Alföldi Bizottság s több magyar, osztrák és német haiózási egyesület ma délutáni együttes nagygyűlésének megnyitásakor mondotta Keretet később adunk* x x X - Ha Jfiuropa Térképére tekintünk, • meg állapíthatjuk. - hogy azok között az országok közöLtt, anBlyeteet nem övez tenger, 3 legtöob vizet Magyarországon találjuk. Bármennyire örvendetes is ez a megállapítás, nem változtat semmit azon a tényen, hogy Magyarország fközé a négy európai kisállam közé tartozik, amelynek nincsen tengerpartja. Btekintetben is tapasztalhatjuk a trianoni békeszerződés romboló hatását, mert mig a háború előtt csak Svájcnak és Szerbiának nem volt közvetlen utJa a tengerhez, ma rajtunk kivUl Ausztria és Csehország is el van vágva a tengertől s ez a tény is emlékeztet az osztrák-magyar monarchia nagyszerű szerkezetére, amely minden egyes országnak s miden egyes gazdasági terűitnek közvetlen utat nyújtott a tengerhez. - Bár Mag varország a Duna, a fisza, a Balaton es többi vize révén meglehetősen tekintélyes viziutak felett rendelkezik, a n«zetk«zi közlekedési hálózatba való bekapcsolódásnak igen nagy. nehézségek állanak útjában, ami gazdaságföldrajzi helyzetűnknek a háború előttihez viszonyítva, jelentős rosszabbodását tükrözteti vissza. Azelőtt vizrajzi szempontból téliesen egységes országban éltünk. Ma egész vierendszerünk el van szabdalva.; egyetlen folyónkat sem kímélték meg ker -sztező határok. Az ország főfolyőíát. a Tiszát, az arra leginkább rászoruló Alföld tápláló eéét szintén szétszaggatták, a határok, úgyhogy az ország mai terűietán nincs közvetlen kapcsolata a Dunának a Tiszával, Magyarország, amely a háború előtt a vizrajzi egység iskolapéldája volt, ma e tekintetben talán a leghátrányosabb helyzetben van. - Magyarország feladatául tűzte ki, hogy kivezető utat találjon ezekből a nyomasztó adottságokból s ez a cél vezetett bennünket, amikor itt összegyültünk, hogy örömmel és lelkesedéssel köszöntsük német barátaink hatalmas müvét, a Rajna-Majna-csatornát. A ^una nagy viziutja kibővül; eddig a Pete te-tengerig vezetett, ahol terményeinkkel, amelyek leginkább rá vannak szorulva az olcsó viziszállitásra, meglehetősen korlátozott gazdasági kapcsolatokat tudtunk kiépíteni, de most a Duna a nyugatot is megnyitja számunkra s ott piacokat teremt mezőgazdasági terményeink számára, amelyek egyúttal jelentős forrásai nyersanyagszükségletünknek is. Magyarországa , Ausztria:, és Csehország . ezáltal bekapcsolódik az ^szakitengerbe s ez a kilátás egész gazdasági életünk számára rendkivüli lehetőségeket rejt magában. , - Ha ezek a lehetőségek az általános jólétet szolgálják is, elsősorban nekünk magyaroknak kötelességünk, hogy megtegyük a szükséges előkészületeket. A nagyjelentőségű budaoesti kikötőt éppen most bővitik ki uj rész építésével punto franco kikötővé. A csepeli kikötő most már több mint nyolcmillió métermázsa évi forgalmat tuí felmutatni, ami osak két-négvmillióval marad el a fiumei kikötő haboruelőtti forgalmától, úgyhogy remolhetjük, hogy a budapesti kikötő a punto franco kiépítése és a transzkontánentális forgalmm megindulása után az áruforgalom terén hamarosan kisebb tengeri kikötőhöz fog hasonlítani. Ez a körülmény parancsolóan irja elő — *. . a Dunához kapcsolódó vizihálózat kifejlesztését. A Tiszán a zavartalan haióforgalom előfeltételei jelenles csak valamivel Szolnok fölött vannak biz^ositva^ w /Folyt, kov./ K-*"*

06