Napi Hírek, 1938. január/1

1938-01-06 [0409]

£a JBl/Y Róma, január 6. /Magyar Távirati Iroda/, Az olasz közvélemény érdeklődése a küszöbörklló budapesti értekezlet felé fordul, A lapok vezető helyen foglalkoznak az eseménnyel és részletesen közlik a nagyszabású budapesti előkészületeket. Virginio Gayda a félhivatalos Giornal* d Itália mai vezércikkében "Békeépitmény" cimmel foglalkozik az értekezlettel és egykek között a következőket irja: „ - A római jegyzőkonyvefialáiró államainak ez az értekezlete nem rendkivüli jellegű usszejüvétel, hanem csak elegetjtesz a jegyzőkönyvek: ama rendelkezésének, amely szerint a három állam külügyei-* nek vezetöi időről-időre találkoznak egymással, A római jegyzőkönyvek jelentőségét Gyada a következőkben ismerteti: - A jegyzőkönyvek Mussolini kezdeményezésére a gszdasáf

i világválság és a Jjunamedence politikai nehézségeinek idején jöttek étre. í nemzetközi együttműködés szűk, de konkrét icörét teremtették meg szemben a túlméretezett és önmagukban megnemálló f

Midieu-féle és Hoa%faa-féle dunai tervekkel. A jegyzőkönyvek igy a haboru következtében szétbomlott Dunamedencében'az első épitő célú kezdeményezést jelentik és az európai nyugtalanság em8%ideggócá&an a béke és a tisztulás hasznos eszközét nyújtják. Az egyezmények hivatása az volt, hoay negóvják a helyzetből folyó zavaroktól és veszélyektől azt a két államot, amelyet a háború után legjobban megcsoiihito ttak és amelyek mint egy magas színvonalú civilizáció letéteményesei még fontos történelmi feladatok elvégzésére alkalmasak. - Ebben az értelemben az egyeanények kettős célt szolgáltak: politikailag azt, hogy regvédjék a két dunai állam függetlenségét és nemzeti épséget gazdaságilag pedig, hogy előmozditsák kivitelüket és gazdasági életük megerősitése\el elősegítsék nemzeti feltámadásukat. Mint mindenki Lehatja.,: ennek a célnak teljes mértékben meg- is feleltek. Ausztria és Magyaro-fsz-^g; nemzeti léte egerősödött és a Két orszác újból elfoglalta a dunai hatalmak között az őt megillető és semmivel sem csökkent jelentőségű helyet. A két ország katonai ^ egyenjogúsága., amely annyi vitára adott okot, a tényleges megvalósulás stádiumában van és ezt az egyenjogúságot ma már senkisem vitathatja el. A kisantant azelőtt ellenséges köré engedett rerevségéből és itt-ott az együttműködés ui lehetőségeire nyílik kilátás. Gayda ezután utal a Németország és Ausztria között létrejött regegyezésre, amely szintén hozzájárult a dunai helyzet tisztarához, majd pe'ig statisztikai " adatok alapján kimutatja, hogy a római jegyzőkönyvek gazdasági tekintetben megfelel tek a várakozásoknak. A római jegyzőkönyvekhez tehát semmi hozzáfűzni való nincs, mert azok ugyyahogyan vanna^megfelelnek hivatásuknak. Éppen ezért a bidapesti összejövetelen nem kerül sor ujabb okminy aláir^sára. Gayda ezután a középeurópai helyzet legújabb alakulásával foglalkozik és rámutat arra, hogy Olaszország mindig elismerte Németország jo^ps középeurépai erdekeit. Utal a cikkiró a belgrádi olasz-jugoszláv megállapodásokra, amelyek összhangba kerülhetnek a római egyezmény rendszerével minden fuzio vagy konfúzió nélkül is. Megemliti, hop-y^a Jugoszlávia és Magyarország"közötti kapcsolatok a tisztulás utján vannak. /Folytatása következik/ >