Napi Hírek, 1937. december/2

1937-12-30 [0408]

o- Ta/K Az alábbiakban közöljük Széli József belügym inisztemek a 33-8,8 bizottságban a társadalombiztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása ós kiegészítése tárgyában készült rendelettervezet táigyalása alkalmából mondott beszédét: - A rendeletnek az a oélzata, hogy törvényerejű jogszabállyal rendezze azokat a kérdéseket, amelyek az utóbbi másfél esztendőben a társsdalombiztositás terén felmerültek. Jogosultaknak ismeri el azokat az aggál3?okat. amelyeket többen, a jogszabályok sokasága és bonyolultsága miatt hangoztattak, azonban olyan kényszerű helyzetek merülitek fel a legutóbbi: másfél esztendő alatt, amelyek elkerülhetetlenül szükségessé tették

t hogy ezzel a rendelettel előálljon. A rendelettervezet 13. szaka«j3za a., kisiparosok legszélesebb rétegeinek kivan ja megadni azt a kedvezményt, amelyet eddig a háztartási munkaadókon kivül csak kevesen élveztek. A 17, szakasz pedig meg kivánja szüntetni azt az eddig fennállott visszásságot, hogy a betegségi biztosítási ág az öregségi biztosítási ág tartalékalapjából nem vehetett kölcsönt. Ezután foglalkozott a belügyminiszter a rendelettervezet 21, szakaszával, amely a közvélemény előtt és az orvostársadalom körében nyugtalanságra adott okot.JBl-^ogása szerint itt nem az orvosi álláshalmozasok megszüntetés áaek kérdése, hanem annak a kormányprogrammot képez* szociális feladatnak megvalósítása forog szőnyegen, hogy az állástalan ifjúságnak mikép adjunk kenyeret. Az a oil, h->gy kipuhatoljuk: kinek van két karéj kenyere és ha az egyik karéj kenyeret az illető nélkülözni tudja, akkor azt "daadjuk egy olyan fiatal kezdő orvosnak, akinek egy karéj m kenyere sincs, Szociális kötelességének tartja a méltányosság határáig • elmenni az orvosok ügyében. Ezt megteszi mindjárt akkor, amior az eldöntésre kijelölt 52 orvos közül legfeljebb csak 40-et fog el bocsa* tani és igyekezni fog minden egyes esetet a lehető legalaposabban, leglelkiismeretesebben megvizsgálni és megállapítani az illető orvos osaládi, vagyoni és egyéb körülményeinek szemelőttartásával azt az értékhatárt, amelyen alul anyagi igazságot sértene. Amikor ezt az orvosérdekeltség kiküldötteinek, akik nála jártak, elmondotta, ők ezt megnyugvással tudomásul is vették, valamint azt is, hogy az elbocsátásra kiielöltek között tizenhárom olyan orvos van, akik magas életkoruknál fogva - 67-71 ávesek - a közszolgálati szabályok szerint már elérték az elbocsátás határidejét. Nem ismeri el azonban a nagyrabecsült orvostársadalomnak azt a jogát, hogy kivételes elbánást követelhessen magának. Az anyagi ás közéleti igazság megkívánja, hogy azt a szabályt, amelyet más szolgálati változatba- tartozókra, a jogászra, műszaki emberre, számvevőre alkalmaz, ugyanazon elvek szerint alkalmazza az orvosokra is. Amikor a belügyi ágazatban szolgálatot teljesítő nyugdijat és özvegyi ellátást élvezők összlétszáma 1193 és ezekből 559-et vagyis 46 százalikot jelöltek ki elbocsátásra, akkor elment a méltányosság legszélső határáig, amikor az orvosoknál nem kivan 2 52<-őt, hanem csak 40-et elbocsátani. Nyomatékkal állapítja meg, hogy az igazi orvosi etika nem emlegethet sztrájkot akkor, amikor anyagi kérdésekről van szó. Megnyugtatja az országos bizottságot abban a. tekintetben, hogy s rendelet egyáltalán nem érinti ?zt a kötelezettséget, hogy az orvosi nyugdi jkérd és t rendezzük, * mihelyt annak pénzügyi lehetősége meglesz. Megígérte a nála járt orvoské£vise~ letf) uraknak, hogy a maga részéről magáévá teszi a nyugdij rendezésére irányuló törekvést és kijelentette, hogy a rendelet 15, szakasza a nyugdíjügyet sem jogilag, sem gyakorlatilag, sem elvileg nem érinti. Ezután Juhász Andor elnök a bizottság ülését a képviselőház ül 5s ének taitamára felfüggesztette, . /Folvt. köv,/