Napi Hírek, 1937. december/1

1937-12-15 [0407]

/-/ To/L Prága, december 15. /Magyar Távirati Iroda./ A Prágai Magyar &irlap vezércikke ir .la a pár ^feloszlató törvényjavaslatról: Az ember az első nillanatban csodálkozik, nem történt-e itt valami .sajtóhiba, nem egy nyolcvan év előtti terv került-e elénk? Legalább nyolcvanéves anakronizmust érez ki az ember a javaslat legtöbb sorából. Ha egy demokrácia diktatórikus módszerekhez folyamodik, ott az állam érdeke esetleg hathatós védelmet kap, de a demokrácia érdeke annálkevésbé. A javaslat lényege az, hogy a párt f loszlathatóságának kimondását kizárólag a végrehajtóhatalom hatáskörébe utalja át. nogy mit tekint államellenes ás a köztársaság biztonsága ellen irányuló tevékenységnek, azt ezentúl a javaslat szerint a tartományi főnök fogja szabadon mérlegelni. A felsorolt bűncselekmények egytől-egyig a hazaárulás büncs©portjába tartoznak, egyedül és kizárólag a bircsag jogosult elbirálni, hogy valamely bűncselekmény a hazaárulás büncsoport jaba tartozik-e vagy sem. Ha csak az ügyész állit ja, hogy hazaárulás, az kevés, a bíróságnak kell kimondania. 3 benyújtott javaslatnál hiányzik ez a bírósági biztositék. A tartományi főnök vagy a belügyminiszter egy személyben ügyész és biró a feloszlatott helyi, járási vagy tartományi pártszervezetekkel vagy a párt-funkciójuktól eltiltott személyekkel szemben. Tán ugy képzelik, hogy lehetnek esetek, amikor az államellene sságet csak a tartományi főnök és a belügyminiszter állapitaná meg valakinél ás e cimen megfosztanák a pártbeli funkcióviselés polgári jogától, azonban bíróság elé nem állítanák. Nem kapna börtönt,'"osak polgári jogainak egy részét veszitenó el. Ez a polgári jogegyenlőség alkotmányos alapelvének felboritását jelentené. A most beterjesztett javaslat távolodást jelentene a demokratikus rendszer szellemétől. /-/ To/L -Prága, december 15. /Magyar Távirati Iroda./ A Zeit a pártfeloszlató törvényjavaslattal kapcsolatban a következőket irja: Felesleges dolog szót pazarolni erre a törvényjavaslatra. Magábanvéve énen eleget mond és az a tény. hogy a törvényjavaslat a francia külügyminiszter prágai tartózkodása alatt kerül tárgyalásra, a legjobban mutat ja" milyen kilátásai lehetnek a nagyhatalmak ama fáradozásának, hogy bekitő tanácsadót küldtek Prágába, mert hiszen a tövényjavaslatot a minisztertanács letárgyalta es igy Krofta külügyminiszternek is ismernie kellett. Ebből csak arra lehet következtetni, hogy a törvényjavaslat szelleme, valamint benyújtásának időpontja a francia'államférfi ellen irányuló gesztus jellegével bir, mart különben a külügyminiszter bizonyára sikerrel,érvén ye sithette volna vétó ját.Természetesen emlités történik majd arról, hogy a törvényt a kommunisták ellen is alkalmazni lehet! J-nnek a tréfának azonban senki sem ad hitelt. A gyakorlat azt mutatja, hogy a törvényjavaslat a német, tót, magyar, lengyel és rutén pártok ellen irányul.