Napi Hírek, 1937. december/1
1937-12-14 [0407]
/-/To/L Prága, december 14. ,-t . A Prágai Magyar Hirlap ve'zércikke irja: A költségvetési vita során a magyar ellenzéki párt képviselői többizben idéztek a régi bécsi parlament oseh képviselőinek beszédeit, mert ezekben szóről-szóra olyan érvek ás követelések hangzottak el, amelyek ma szinte haj szálpontossággal fedik a prágai parlamentben a kisebbségi magyarság jogos Követeléseit. Ds ami harmino évvel ezelőtt nemzeti programm volt a csehek számára, az ma okvetetlenkedő ellenzékiségnek számit, ha történetesen a jogaikat követelő magyar képviselők hangján keresztül ér el a magyar fülekhez. Pedig nemosak a cseh képviselők parlamenti beszédei idézhetők ma a magyarság jogainak számonkérésére, hanem például Benes köztársasági elnöknek Parisban 1908-ban megielent müve, amelyet doktori disszertációja alkalmával irt az osztrák kérdésről és a cseh problémáról. Benes idézett müvében az osztrák problémát és a oseh kérdést csak decentralizáeióval tud ia elképzelni az alkotmánynak önkormányzat szerű átépítésével. Csehország két népe közt - irja Benes - csak ugy jöhet létre a béke, ha mindketten teljes önkormányzatot élveznek. Az állam hagyja rá a nemzetiségekre, hogy ugy kormányozzák magukat, ahogyan ők helyesnek látják, az állam feladata pedig arra szorítkozzék, hogy a közélet rendjét biz + ositsa. Ahogy ezeket a követeléseket olvassuk - irja a lap - minden szóból kiérezzük, hogy Benes maga is a nemzetiségi béke legnagyobb kerékkötőjének a centralizmust tartotta. Nem aktuális jelszavakat olvasunk ki Benes könyvéből, hanem tudományos igazságokat, amelyek újra érvényesek ott, ahol a.körülmények hasonló helyzetet teremtenek. A decentralizáció az első elv. amelyből kiindulhatunk, ha békét akarunk teremteni a köztársaság nemzetei között. -Ebben feltétlenül hivei vagyunk Benesnek Is elveinek ugy, ahogy azokat harminc évvel ezelőtt kifejtette. Ami akkor igazság volt, annak ma is igazságnak kell lennie. /-/ To/L Prága, december 14. A Zeit Bukarestből ugy értesülj hogy Már mar ossziget városát, amely közvetlenül a oseh határon fekszik, a oseh állam megvásárolja Romániától. Okot ad erre az a körülmény, hogy a városnak fekvésénél fogva egyáltalában nincs román mögöttes országrésze. Tekintve, hogy a hirt még egyik részről sem erősítették meg hivatalosan, legfeljebb az a körülmény siói a hir hitelessége mellett, hogy Románia mindezideig nem tett beruházásokat e városban.
