Napi Hírek, 1937. december/1
1937-12-01 [0407]
II. József török háborújában a magyar hős Nándorfehérvárt és Bukarestet foglalja el. " Ferenc francia háborúi alatt a bi"'.-.álmatlanság a magyar ezredeket néha zászlóaljanként másnyelvü és hazáju csapatok közé ' everi és igy eltüntetni iparkodik. Csakis 1812-ben találunk nyomaira, midőn a Pólessie mocsaraiban a magyar huszárok gyalog Karcolná: és 13 magyar gyalog zászlóaljat találunk e,ryesitve; itt megint felcsillanik a vitézek teljesítménye, hősiessége és Pinsk és Kinsk köriili h ar _ cokban. Napóleon marsallja Marbot jegyzi fel a magyart jellemző esetet: Midőn 1805-ben Jellasio /a hires bán atyja/ seregével megadta magát, őt'- Marbot - bizták meg a "császári lovasság egy részének átvételével. Ez a csapat egy magyar huszárezred pár százán.'.ból, német dragonyosötból, lengyel ulánusokből állott. A magyarok parancsnoka egy öreg huszárézrédes vo'lt - ez tárgyalás 'ürügye alatt Marbot mar-" sálit és a lovasságot kihívta a francia előőrsökhöz és ott felszólította a németeket és lengyelé/.et, hogy induljanak vele haza, Ezek nem ' hallgatva rá, inl:ább"megnődo 11 ak és zászlóikat Marbot lábai ^lé "tették, mire'az örüg magyar hős'dühbegurulva magyarán összeszidta' őket,kijolentve. hogy o embereivel a zászlót hazaviszi hadurához, becsületét el nem adja. Mire a franciák meglepetésükből felocsúdtak, ő huszárjaival már messze a francia vonalakö"n tul vágtázott, a barnuló marsallt, gyáva önkéntes foglyaival faképnél hagyta! Caldieronál Karoly főherceget magyar huszárok mentik meg. Az asperni csatában a magyar 28. ezred megsemmisíti a támadó francia vértes ezredet, Es mi lett volna, ha a magyarnak nem kellett volna mindig kálváriát járnia a bizalmatlanság es féltékenység miatt, még a háborúban is? A lipcsei csatában is 1813-ban fel-fclcsillan itt is. ott is hősünk dicső fegyverténye! A francia megszáll snál a > zajló Rhone folyót átúsztatják a huszárok és elfoglalják lyont, majd Fontainoblcauban ők tűzik ki a győzelem zászlaját. Az 1848-at követő időkben, amikor a magyar alkotmány és a nemzet jogai veszélyben voltak, elkeseredetten küzd szabadságáért és csak a behívott"orosszal együtt tudják legyőzni a hazájáért minden áldozatra kész hőst; nedig hány számtalanszor harcolt hiven és "önzetlenül osztrák-német érdekekért a legnagyobb véráldozat öl* at meghozva! I. Ferenc József háborúban'délen és északon, minden csatatéren "dicsőségesen küzdl"0vermek 'oromban boldogult"atyám beszélte nékem, hogy 186&-ban a Cseh harctéren milyen csodás hősiességgel harcoltak a magyar csapatok, bár lelkük telve volt aggodalommal Magyarország sorsa miatt. Jó atyám szemei minydannyiszor könnybe lábadtak, ahányszó.' magyar csapatairól beszélt. Nagy királyunk hosszú eveten át aggódó gonddal megőrzött boldog békéje után, mint derűs nyári nap alkonyán jött a rettenetes orkán,' a világháború. Fegyverbe hívta az egész magyar nemzetet, hogy Középeurópát megvédjük az ellene felsorakozó egész"világ óriás fegyveres ereié ellen:' megvédje azt, ami minden házarin'ak a legdrágább, szülőföldjét, áaes hazáját* Ezer év óta nem tudom hány számtalanszor újra fegyyerbenállott a magyar vitéz! Daltól hangos volt az egész ország, virágbokrétás. nemzeti szinü szalagos sapkával 'vonult he lelkes''magyar, keble telve öntudatos bizalommal! Tudja, hogy az ő kezébe., van a haza és az övéinek sorsa letéve., ő védi azt életével/. /Folvt.köv./
