Napi Hírek, 1937. december/1

1937-12-03 [0407]

0 L K/K L o nd o n, decembt;r S. /Magyar Távirati Iroda/ C.A. Macartney, az ismert angol iró, az angol k'drályi kül­ügyi intézet égisze alatt kiadott "Magyarország és któdai" /Hungary and her Succ«ssors / cimü nagy müvében boncolja a trianoni békés következményeit és a módosítás ^ellett és ellen szóló érveket. A könyvnek, amelyben nem egyoldalú magyarbarátság nyilvánul meg és határozottan jóindulatú az utódállamok iránt, végső következtetései ezek: 1. / A magyar nép túlnyomó többsége párt- és osztálj'különbség nélkül mély ségesen és őszintén meg van győződve, hegy a trianoni szerző­dés igazságtalan és felülvizsgálásara szorul. 2. / A békemódositási követelés nem háborús usztiás, mint ahogy az utódállamok állit iák. A Millerand-levél ás maga a békeszerződés is gondoskodik a felülvizsgálásról az alapokmány 19. szakasza utján. 3. / A trianoni szerződés nem tárgyalás utján jött létre, hanem rosszindulatú tényez"k erőszakkal kényszeritettek azt Magyarországra, 4. / Az antanthatalmak sutba dobták a törvényesség és a tör­ténelmi jogok szempontjait a nemzeti önrendelkezés nevében, amelyet viszont soha nem alkalmaztak saját területeikre. Wilson, az önkendelkezés prófétája, vonakodott elismerni az Oroszországtól különvált Balti álla mokat, mert ez a szövetséges iránti hálátlanság volna. 5. / A béke tárgyaláson nem hallgatták meg Magyarországnak azt az érvét, hogy nemzetiségeinek túlnyomó része nemrég vanooiolt be mint vendég vagy menekült, tehát nem követelhetik a bennszülött nemzetisnek jo ­gait. A nep akaratát népszavazással ke 11 ett v^lna megállapítani, amit Magyar­ország mindig kövdtelt. Ezirányu dndokolt panaszát még alátámasztotta az a tény, hogy az egyetlen népszavazás /Sopronban/ Magyarország javára dőlt el, 6. / Ha az önrendelkezési vagy nemzetiségi ioggal nem tud­ták a leglehetetlenebb követelésiét indokolni, gazdasági, közlekedési vagy harcászati scempontokat alkalmaztak Magyarország r vására , de sohasem Magyarország javára. A mü mindazáltal lehetetlennek tartja a régi integer magyar határok visszaállítását, de megállapítja, hogy Magyar országnak az a követelése, hogy adják neki vissza a határaival szomszédos túlnyomóan magyarlakta területeket, ma még indokoltabb, mint 1919-ben volt, mert Magyarország nem tekinthető többé a nemzetiségi dráma egywtlen bűnösének. A tapasztalat bi­zonyítja, hogy a nemzeti políikát folytató állanf ki seb őségéinek helyzete mindig súlyos. A kisebbségvédelmi szerzéiések nem nyújtottak a remélt védelmet. A ha tar módosítások azt az elvet kövessék, hogy a lehetőségig csökkentendő a határmenti kisebbsége száma. Miután 19Í9-ben az összes kétes eseteiét Magyarország rovására döntötték el, az emiitett elv igazságos' alkalmazása jelentékeny módosításokat hozna Magyarország javára. 5 kisebbségvéddámi szer­ződéseket meg kell erősíteni. Macartney szerint 6Z a megoldás sem teljesen kielégitő­1918-ig sohasem volt igazi nemzetállami a Duna völgyében, ahol a nemzetálla­mokat csak a régi politikai egység romjain teremtették meg. tehát ez az ál­lamalakulat nem felel meg a helyi viszonyoknak és nem lehet tartós. A mai rend védői a határok spófitualizálását remélik. De a határok az elmúlt husz év a"iatt nem váltak láthatatlanokká, sőt mind félelmesebbek lesznek. A duna­VÖlgyi kérdés állandó megoldását a lakosság közti teljes nemzeti egyenlős^re kell alakítani, midőn az egész terület keleti Svájccá,alakulna, ahol minden nemzetiség megtalálja szabadságát és otthonát T De ha ez a megoldás csökkentésé is a határok fontosságát, a földrajzi és gazdasági szempontok a rági Magv ar­országnak megfelelő egységes, terület helyreállítását sürgetik. v­•• .:• •; /Folyt, köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents