Napi Hírek, 1937. november/2

1937-11-25 [0406]

L Ta/É L o n d o n, november 25. /Magyar Távirati Iroda./ Az újonnan átszervezett Angol-Magyar Társaság szerdaesti vacsoráján Masirevich bzilárd magyar Követ ceszéde után Olivér Stanley angol kereskedelemügyi miniszter ötletektől szikrázó válaszban köszönte meg a követ szavait, kijelentette, hoev nem nehéz viszonozni az olyan pohárköszöntőt, amelynek tárgya az án^ol-magyar barátság. Masirevich követ máltc képviselője ennek a barátságnak. - Sajnálom - mondotta a továobiakbanr-yhogy ellentétben a legtöbb angollal, nem jártam Magyarországon, mindazonáltal jólismerem a magyarokat. Mid 5n honfitársaim a mult századtól kezdve megkedveltek a külföldi utazásokat, azzal vélték a legnagyobo bókokat mondani azoknak az idegeneknek, akikkel szemben udvariasak akartak lenni, hogy olyanok, mmt az angolok. Un viszont azt mondom, hogv az angolok olyanok.mint a magyarok. Feltűnően sok hasonló vonás"található a kit nemzet Történetében, alkotmányában és hagy ományaiban. ftz angolok mindig otthonjérzik magukat Magyarországon. A magyar történelemben? az a legfőbb'tanulsága, hogy a magyar nén mindig'hősies, áldozatkész és eszmekért lelkesedő nemzet volt. Ebből két fontos tanulságot vonhatunk le: Vannak nagyon fontos értékek a puszta anyagiakon kivül és az eszmények követese is járhat nyereséggel. 7 Az angol-magyar kereskedelem kétségkívül jő dolog és a mai írók szolásmódia szerint a jóból sohasem -árt meg a sok. Nagyon fontos a két ország közti árucsere, de énen olyan fontos az e.szmecsere. Nemrég a londoni egyetemen magyar tanszéket állítottak fel. Örömmel ielenthetem, hogy jórészt hála a brit konzulátus buzgóságának, a jövő évben angol tanszék létesül a debreceni egyetemen, ami ujabb alkalmat nyújt, hogy mégnobban megértsük kölcsönösen egymást, egymás nyelvét, történetét és irodalmát. Minél jobban ismerjük egymást, an/jl iobb barátok leszünk. - Az elmúlt hat és fél év az aggodalom, feszültség ós veszedelem korszaka volt. Még rettenetesebb volt az a négv év,'amely mindkettőnk nemzeteire csak muló epizód lehetett. Bármely oldalon harcoltunk is, mindnyájunk közös tapasztalata az volt, hogy a maga kendőzetlen meztelenségében láttuk azokat a borzalmas pusztításokat, szenvedéseket ás nyomorúság a háborúság az emberiségre hoz. Nem tudhatjuk^ • . mit hoz számunkra a jövendő, de nem hihetjük, hog bárki, aki végigszenvedte a háooru borzalmait, legyen akár magyar, francia, angol vagy német, megengedné, hogy mágegyszer az emüeriságre szabaduljanak ezek a borzalmak, az angol-magyar barátság, amely a múltban fennállt, továbbra fog élni, virulni és értékes eszköze lesz a béke elő• mozdításának. Poharamat emelem az angol-magyar barát* /Folyt, köv./ W Cs/Ln/L Paris, november 24. . A világkiállítás pénzügyi mérlege a be zárást megelőz? napon a következőkép alakult: A kiállitp költségei 450 millió frankot tettek ki; az épületek egy része megmarad. Selénoőljakből befolyt millié frank és a kifliitek helypónzeiből 10 millió. A kiállítás feléven keresztül mintegy 36.000 embernek adott munkát és keresetet. Bérefc és fizetések címén naponkint 160.000 frankot fizettek ki./MTIJ