Napi Hírek, 1937. november/2
1937-11-24 [0406]
/Darányi a magyar intázet ünnepségén, 1. folyt,/ 0 K/K Farkas Gyula professzor nagy tetszéssel és meleg tapssal fogadott beszámolója után Darányi Kálmán miniszterelnök tartotta meg nagyszabású beszédet. - Rendkivül nagy örömömre szolgál - mondotta a miniszterelnök a taps alul ével - hogy Ser] ini látqgatasom egybeesik a magyar intézet húszéves jubileumával, mert mint-az intézet barátai Kg tar saságának egyik legrégibb tagja, állandóan figyelemmel kisértem annak t kulturális törekvéseit és ha szükséges volt, támogattam is. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy ebb'51 az alkalomból szót emelhetek azen az egyetemen, amelynek a magyar kuWitura annyit köszönhet. Arra a sok magyar diákra gondolok itt, akinek alkalma volt. a berlúni egyetem megalaoitása óta ideiönni, ' i,_ v . nzekből a diákokból költők, filológusok, államférfiak lettek, akiknek neve Srökre egybe olvad* Magyar ország történelmi fejlődésével. Külön megemlékezett ezután a miniszterelnök nagy elődjéről, Tisza Istvánról, aki szintén ezen az egyetemen tanult és aki a Németországban tanuló magyar diáknak szinte szimbólumává vált; akinek magyarsága az idegen kultúra felvételével és felhasználásával nemhogy ősökként, de csak még jobban kikristályosodott, . - Tiszaa,aki később gyakorlatilag is megmutatta, hogy őszinte barátja áshü szövetségese maradt Németországnak, de egyúttal minden ereiét hazája^ javára fordította, á legnagyobb örömmel fogadta a berlini magyar intézet m?galapitását, mert hiszen ő nafeyon jól tudta, hogy mennyire rosszul ismerik a magyar kultúrát külföldön. Ezután Magyarország történelmi fejlőd3sére mutatott rá a miniszterelnök s hangoztatta, hogy a nemzeti dinasztia alatt élő magyar ország nemosak a kelet és a Balkán felé árasztotta ki az idegen hatásokat feldolgozott és megmagvarositott kultúráját, hanem még Né* tor szagra is bizonyos hatással volt. Magyarország adta a németségnek ű zent Erzsébet legendás alakját, Aachenben pedig ma is áll Nagy Lajos kápolnája es a városkapu fölött Mátyás király címere és domborművű arcképe. A török idők egyidáre elvágták azt a kulturhatast, kesobb pedig az állandó harcok és az osztrák-mggyar monarchia keretében elnyomott magyarság nehéz helyzete után a nemzeti ujjáépités alatt is csak egyes nevek jutottak el külföldre, elsősorban -aurópa közönye miatt egy olyan országgal szemben, amely évszázadokon át hiven és becsülettel teljesítette európai hivatását^ , , „ , v_--i Rátért ezután a miniszterelnök a világháború korara, amelyben Nemetország uira fe.fedezte Magyarországot ós rájött, hogy osak annak a barátságnak lehet örök értéke, amelynek gyökere a kölcsö/'nös megértés termékeny talajában ül. Magyarországon a nemet kultúrát Szent István ota fenntartották, A magyar királvok által behivott német telenesek itt második hazát találtak.s nagy tekintélynek és különleges kiváltságoknak örvendtek. Mint az ország hü alattvalói mindig a magyar-német kultúra legjobe közvetitői voltak. A német nyelvet, amelyet ma is minden felsobbfoku iskolán első idegen nyelvként tanitanak, az ország lakosságának nagy része ma is folyókonvan beszéli, A német nyelvet es irodalmat• sok lektorátus mellett a négy egvetem öt tanszékén tanitják s a német irodalom remekei a legkiválóbb magyar költők fordításaiban állnak rendelkezésre. A magyar kultúra ezzel szemben a háború előtt oS alatt Nemetországban sehol sem talált otthonra, Németországban Magyarországot aemcscL' nem ismerték, de félreismertek. , /Folyt, köv./
