Napi Hírek, 1937. november/2
1937-11-20 [0406]
T BbAte/Vé B r ü a s z e l t n*vember 20./Havas./ . .'# ' visszaadta a királynak a koönáayalakitá\sra kapott megbizatást »/M. 111 •/ JL fó/Y Paris, november 20. /Magyar Távirati Iroda/ P'risban nagy feltűnést keltett a Tribina «ikke, amely a francia»olasz közeledéssel foglalkozik. A sajtó hossza cikkekben válaszol az olasz részről elhangzott barátságos szavakra. A frajjoia lapok bizonyos célzatossággal a vezető helyet nemifcrd Halifax berlini megbeszéléseinek, hanem az olasz közeledési kísérletnek szentelik. Az általános n^zet egyéként az, hogy a német-angol közeledés Rómában bizonyos aggodalmakat ébresztett ég ennek tudható be a Tribuna barátságos állásfoglalása. A Journal des Debats egyetért a Tribunáisl abban, hogy Prane ia országnak az abesszíniai hódítás elismerésivel véget kell vetnie a Párisi Róma között fennálló mostani k^ptelm helyzetnek. Viszont Olaszország németbarát politikája őszinte kimagyaráz kod ás t tesz szükségessé, mielőtt teljes bizalommal fordulnánk Roma felé - iría a lao. Tuanunk kell ugyanis, hogy a felhívás keringőre nenrsak egyszerű taktikai müvei et-e? A Liberti szintén ugy véli, hogy az első baráti lépést Franciaországnak kell megtennie. A Tribuna figyelmezteti Chaute,jips^t és Belbost, hogy ha hajlandók lennének jóvátenni azt a t*ved á st. amelyet a Blum-kormsny a kommunisták nyomása alatt követett el, akkor lehetőség nyilHk az Olaszországgal való együttműködésre anélkül, hogy ezért le kellene mondanunk a francia-angol együttműködésről - irja a lap. A fem^s külpolitikai cikkében hosszasan válaszol a Tribunának. Hangoztatja, hogy Franciaországot nem érheti szemrehányás amiatt a magatartás miatt, amelyet az abesszin ügyben tanúsitott. Franciaország; esak népszövetségi tagságából eredő kötelezettségeit teljesítette. Azzal válaszolhatnánk az olasz lapnak, hogy a jelenkor legnagvobb politikai tévedését éopen Olaszország kovotte el, amikor Németország kedvéért feladta középenrópai állásait, jóvátehetétlenül megingatta a strssai frontot és Európa közepén létrehozta a tekintélyuralmi - csoportot, amely rendsze'resen sz3mbeChely^zkedik a szabadelvű és demokrata hatalmak csoportjával. A történelíwakétségtelenül meg fogia állapítani, hogy Olaszország ezzel vétett a latin szolidaritás és saiát . történelmi hivatása ellen. De ne rágódjunk ámulton, hanem forduljunk inkább a jövő felé. Teljesen egyetértünk'a Tribunával abban, hogy Franciaországnak és Olaszországnak bekáben kell élnie egymással ás olyan megoldást kell találni, amaly módot nyui arra. hoery a'demokrata és parancsuralmi rendszer "Európába! megféri enefc egymás mellett. Mind ez igen helyes és Franciaország Volt az, amely először hangoztatta, hogy a belpolitikai rendszerek különbsége nem íelentheti akadályát a nemzetközi egyűttmüködésnejc. Franciaországból sohasem hiányzott'a jószándék, amikor olyan kezd eményez é st-akart tenni, amely méltóságával és létérdekeivel nem állott ellentétben. De mivel Franciaország nem vetett s$m a latin szolidaritás, sem a francia-olasz barátság ellen, józan ésszel nem kivánhatiák telünk, hogy felelősnek nyilvánítsuk magunkat olyan helyzetért; amelyet n&m mi hoztunk litre...
