Napi Hírek, 1937. november/2

1937-11-20 [0406]

Ha/K § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Darányi Kálmán miniszterelnök a következő táviratot intézte László Fülöp festőművészhez Londonba: Magyarország kormányzói? a vallás-* és közoktatásügyi miniszternek a külügyminiszterrel együtt tett előtérjesztlsére mélyen tisztelt Mesternek a festőművészet terén az egész világon alismert nagysikerű és a magyar művészet szolgálatában is évtizedeken át szerzett kiváló érdemei elismeréséül a magyar Convin-diszjelvónyt adományozni méltóztatott. Fogadja ezen ujabb magyar kitüntetéséhez legmélyebb jókivánataimat mindnyájunk ama őszinte óhajával, adná vissza a Mindenható mielőbb teljes egészségét. Darányi Kálmán miniszterelnök. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő táviratot intézte László F ülöp festőmüvászhaz Londonoa: Magyarország kormányzója a magyar külügyminiszter orral egyetórtőleg tett előterjesztésemre kedves Mesternek a művészet terén szerzett kitáló érdemei elismeréséül a magya, Corvin-oiszjelvényt adományozni méltóztatott. Fogadja ezen ujabo magyar kitüntetéséhez legmelegebb jókivánataimat. Hóman Bálint vallás- ós közoktatás* ügyi miniszter. H Bl/K Berlin, november #). /Magyar Távirati Iroda/ A Berliner Lokalanzeiger Heimburg Werner tollából vezércikket közöl a magyar államférfiak berlini látogatásáról. Cikke bevezetésében hangoztatja a szerz", hogy Gömbös Gyula már Í922 augusztásában előrelátta a Berlin-fíóma tengely létrejöttét ós amikor azután Magyarországon hatalomra kerülti teljes erejével ennek a politikai eszmének megvalósításán dolgozott. Korai halála után barátja és utódja, Darányi Kálmán folytatta müvét és mint végrendeletének hűséges vágreha jtójsttovabbkormányozott abban az irányán, amelyet Surópa közepén a népeknek a természet és a történelem ir elő. értékes munkatársa ezen az uton Kánya Kálmán, aki hosszú épek óta folytatott működése alatt v '< ' épitő F

olitikába gvüjtötte össze az adottságok ós szükségességei: világos elismerését. A Frankfurter Zeitung kiemeli a külügyminiszter legutóbbi beszédét, amelyben a magyar politika két legfontosabb tényezőjének, a római jegyzőkönyveket és a Németországhoz valc barátságot jelentette ki. isi vázolja azután Magyaoország és Németország közös külpolitikai c'Íjait, az egyenjogúságért való küzdelmet, a blokkalakitás gondolatának elhárítását és a bolsevizmus visszautasítását. Nem volna józan dolog a berlini kátogatástól rendkívüli eseményeket várni, de így is tág tere nyilik a. megbeszéléseknek, a nézeteií,- *s tanasztalatok kicserélésének, különösen a Magyarország számira állandóan olyan fontos kisebbségi kérdésekben. Az Angriff egyebek között ezt írja: Anélkül, hogy ennek a látogatásnak határozottan körvonalazott megállapodásokra kellene vezetnie, alkalom nyilik mindazoknak a kérdéseknek megbeszélésére, amelyek mind a két wsz^got egyaránt érdeklik. ——