Napi Hírek, 1937. november/2

1937-11-18 [0406]

oAY/Y Parisból ielentik: Noha, a francia sajló stockholmi munkatársai már néhány hét óta 1 élezték, hogy Roger Martin du Gardnak komoly kilátásai vannak a Nobel-dij elnyerésére, - mindamellett irodalmi körökben némi csodálkozással értesültek a svéd akadémia döntéséről. A díjnyertes regényiró, akit egyébként a kritikusok nagyrésze az átlagon felülemelkedő egyéniségnek tekint, nem tölt be döntő jelentőségű szerepet a francia szellem életében s müvei nem hatoltak be az olvasóközönség széles rétegeibe. A vidéki elvonulta ágban 'lő iró általános megbecsülésnek örvend, de a kritika sohasem tekintette őt a jelenkori francia irodalom legjellegzetesebb képviselőjének. Paul Valéry és G-eorges Duhamel hiveinek nagy táborában a svéd akadémia döntése természetesen élénk csalódást kelteit, A közvélemény általában megelégedéssel vette tudomásul, hogy a nagy nemzetközi kitüntetéssel francia női jutalmaztak, de a sajtóban nyoma sincs annak az örömmámornak ás nemzeti lelkesedésnek, amely a francia szellem minden jelentős sikerét nyomon szokta követnil Egyes lapok csupán rövid napihirszorü jelentésben' számoltak bo az eseményről s a kitüntetett sz erzó életrajzának ?záraz közlésére szorítkoztak.' Ami "lartin du Gard irói jelentőséget illeti, valamennyi kritikus egyetért abban, hogy a kitüntetett iró legkiemelkedőbb tulajdonsága a komolyság, becsületesség es irói lelkiismeretesség. A Petit Parisienben Bourdet utal arra, hogy Martin du Gard pályáját mint régész és okmány kutató kezdette s regényeiben az irói tulaj dtnok mellett az okmánykutató lelkiismeretes pontossága is érvényesül. Az idei Nobel-díj a világtörténelem egyik legtragikusabb korszakának éber és gyakran szenvedélyes megfigyelőjét koronázta - véli a lap. Az Echo de Paris sz°rint'a nagy kitüntetéssel "kétségbevonhatatlanul értékes" irőt jutalmaztak.- A Le Pigaro nagyra értékeli Martin du Gard irodalmi tevékenye

A

g

A

t, de egyben megállapítja, hogy az e

;

digel' Nobel-diiial kitüntetett francia irók névsora elég különösen képviseli a franci a irodalmát. Ez a névso r nem az érdemek szigorú elbírálásának, hamm inkább csak a francia irodalom berkeiben tett intelligens sétának az erednénye. A sajtó egy része célzást tesz arra, hogy a svéd akadémiát a d ij odaítélésénél nem kizáróan irodalmi szempontok vezették. Martin du Gard'"Les Thibault" cimü nagy regényciklusának ezév tavaszán megjelent kötete, az" 1914 nyara" cimet viselő köteti, - az elképzelhető legdrámaibb békeszózatot tartalmazza - iria a Le Jouí. A regény alak jai eszközökké válnék az iró eszméinek szolgalatában. A művészet szempontjai talár, kissé csorbát szenvednek emiatt, de van-e jogunk arra, hogy ezt felpanaszoljuk? Ez a könyv elsősorban jóhiszemű alkotás s kívánjuk, hogy elolvasása sokakat őszinte lelkiismeret-vizsgálatra késztessen. A svéd akadémia, amely most ragyogó fénykévét vetet •/ Mart in du Gard müvére. talán énpen erre a lelki ismeret-vizsgálatra akarta felhívni a világot. Egyébként Mariin du ^ard megismeréséhez elegendő tudunk azt, hogy kik tartoznak szoros baráti köréhez, üllső helyen a 11 barátai között André Gide, továbbá Schlumberger,Jacques Copeau és V. Larbaudr Székről az irákról még ellenségeik is elismerik. - iria a lap - hogy irodalmi és intellektuális becsületesség tekinteteben kifogástalanok ... "Jean Barois" cimü regényében,amelynek tárgya a Dreyfas-ügy Martin du G"ard hitvallást tett a köztársasági és demokrata eszmények mellett "A köztársaság ritka erényt rejt magában. Ez az egyetlen rendszer, amely természeténél fogva tökéletesíthető. Hagyni kell, hogy a demokrácia újból megsz ervezkedjék

c

, t

" -Ez a mondat elegendő annak megállapításához, hogy Martin du Gard milyen politikai éghijhoz tartozik, - írja a Petit Pari sien./MTT/ —* ORSZÁGOK IWéiTin