Napi Hírek, 1937. november/2

1937-11-18 [0406]

L Bl/L L o u d c n, novenber 16. /Magyar Távirati Irr da./ A Lordok Háza folytaiba a lord Allén határozati íavaslatá- \i*/fd val bevezetett külpolitikai vitát, amelynek során ílord Sankey{kormánytámcgató munkáspárti}egyebek között kifejtette, hegy a háború r$okai a kapzsiság és az igazságtalanságok. Nem lehet egy nagy néázetöt halálra vagy életfogytiglani kényszermunkára Ítélni. Lehet ugyan kegyetlen fel* tételeket kinyszer iteni az ellenfélre, de vajjcn örökké tombrl.icn hara- yr gunk? Nem jön-e el az ujramegfontolás ideje'i Az igazságtalanság orvoslása során ne csak Anglia, hanem más nemzetek is ^hozzanak áldozatot, . 'lörölni kellene a népszövetség alapokmá* nyából a megtorlásokról szí ló 16. szakaszt, hogy az igyesült államok és Németország beléphessenek a négszövets §gbe, Lord" Noel Buxton /munkáspárti ellenzéki/ hosszasan foglalkozott a csehországi német kisebbség panaszaival, A csehek talán jobban hajtják végre a kisebbségvédelmi szerződéseket, mint bizonyos más álla- \L / mok, de ők sem hagyják megja szerződésekben biztosított kisebbségi jogokat. Még a németek legélesebb birálói is elitélik. hogy a csehek nem alkalmazzak a teljes logegyenlőség elvét. Nem ítélhetjük el a cseheket, hogy kiélvezik azt a hat almukat, hogy uralko4hatnak korábbi uraik felett, de ez nagyon veszedelmes dolog a német határ közelében. - Benes elnök bizonyára sajnálja^ hogy nem valósul meg a jogegyenlőség és a kormány nyiltan mentegetőzik, hogy nem tudja kedve ^zermt megfékezni a csénoürokráciát. Az ujabban észlelhető csekély javulás sem váltotta be a februári egyezményhez fűzött reményeket. A javulást általában annak tulajdonítják, hogy a cseh kormány nem bizik többé a népszövetségi együttes biztonsági rendszerben. Kevesebbet várnak a küls" segítségtől es ezért tanúsítanak vala^mivel békülékenyebb szellemet. — - A csehországi németek mindinkább Mérnetors zágban r eménykednek. Ha a sérelmek évről-évre orvosolatlanul maradnak, nem tehető fel, hogv a nép örökké várakozzék. Rtgynélni kell, hogy Anglia a keleteurópai kisállamokban mindig élvezett nagy befolyását a végsőkig a kisebbságvédelmi szerződések betartása érdekében veti latba. Meglehet, hogy ez sem oldja meg a bajokat. Ha valamely szerencsétlen incidens kö-Q) % vetkeztáben Németország többet követelne, például a határok megváltoztatását vagy olyan jogokat, mint aminőket a svájci alkotfftány ad, ugy ennek a követelésnek ellenállni annyi volna, mint az önrendelkezés elvének ellentállni. - A szövetségesek nyiltan hirdetett célja a háborúban az önrendelkezési jog volt és nagyon fontos, hogy Anglia meggondolja, mi lenne a helyzet ilyen válság esetén. Az angol közvélemény semtiesetre sem támogatná* az öllenállást a kisebbségvédelmi törvényeken alapáló joyok követelésével szemoen, amely szerződéseket maguk a szövetségesek kényszeritettek a felekre, *z angol kormányoak fel kell ismarnie az ezekben a J&etőségekben rejlő vészedé la** ket s teljes ereiével és nyomatékosan kifejezésre kell juttatnia nézeteit az érintett körökben. Lord Swintőn légügyi minisztere kormány nevében vála§Söl&\ \ az elhangzott beszédekre. Hangoztatta, hogy az angol korm&ny^általános elintézésre törekszik, de nem mozditaná ele ezt a célt. ha már mcbst kijelentené, hogy milyen feltételek mellett kivánja ezt a rendezés t létrehozni. A Külügyekben nem egy cél határozza meg a feltételeket és ilyen Wljárás esetén azzal lehetne vádolni Angliát, hogy diktálni akar az országoknak. / , Fií'olvt „köv , I