Napi Hírek, 1937. november/2

1937-11-18 [0406]

0 Vi/Vi Pro d o no! Az alábbiakban a t. Szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Sesztina-Nagybákay Jenő felsőházi tagnak, az Országos Hagyar Kereskedelmi Egyesület elnökének mai bécsi előadását, keretet később adunk, x 14 Hagyogó mult emlékével jöttünk ide. erezzük a levegőn, amit belélegzünk, hogy az - történelem. A kövek is beszélnek itt nagjr birodalmak sorsáról, amelyek felett egy bölcs öreg ur uralkodott alig elérhető magasságban. De még-sem az udvar fényére gondolunk ma, ami elmúlt, hanem a megbecsülésre, amiben a polgárnál: volt'része^ régi dicsőségtel3es időből való" osztrák kereskedőknek sok országra kiterjedő eredményes munkájára . Csodálattal látjuk bölcs vezetők és békés^ polgárok önfeláldozó munkáját és újjáteremtő ereiét, akik rövid idő alatt megváló-' sitották azt, ami alig látszott elérhetőnél, hogy egy országcsonkból, amelynek feje és tagjai hiányoztak - felépített ele egy életképes államot. Ez az élni akarás ós ez a duzzadó életerő tűnik -•• ... itt elsősorban szemünkbe. Ebből az akaratból•szeretnénk mi is, ugyanazon katasztrófa hajótöröttjei - erőt meríteni. Kedves kötelességet teljesítünk, amikor visszaadjuk igen tisztelt és nagyrabecsült bécsi kartársaink tavaszi látogatását, örömmel ra gadiuk meg az Jnök nagyérdemű elnökének, a Wiener Buchkaufmannschaft kiváló vezetőjének, dr. Ludwig Herberth urna; a kezdeményezését Az elnök ut budapesti előadásában szamot adott arról, hogy a kereskedelmi kapcsolatok. Magyarország és Ausztria között a válság és a válság ellen alkalmazott védőeszközök következtében . . mennyire meglazultak. Teljesen egyet értünk Herberth doktor úrral, hogy a fizetési forgalom korlátozásai, amelyek a clearing szerződésekhez-vezettek, még eredeti céljukon tul is megnehezítették'az áruforgalmat. Készségesen elismerjük, hogy a válság alatt szenvedő államok között Ausztria volt az első, amelyik: enyhített a devizagazdálkodás merevségén, itt a mi utjain!: párhuzamosan haladnak. Nekünk, Magyarország és Ausztria kereskedőinek, egyértelemmel kell törekednünk a dunai államok deviza- és kontingens rendszeréne! észszerű átalakítására. Dr, Stein Emil, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója sorolta'fel egyik előadásában, 'amelyet a Magyar-Osztrák Társaságban tartott, azokat a magva, sérelmeket, amelyek e/yenként ós összességükben oda vezettek, hogy Magyarország agrárbevitele Ausztriába mindjobban összezsugorodott. A kontingensrendszer és a többi szerteágazó intézkedés, amelyek még a meglevő kontingensek kihasználását is 'akadályozták, gyakorlatilag lehetetlenné tették az eredeti 1:2 , de még a később Magyarország hátrányára 1:1.5 arányszámnak a betartását is. Az Ausztriából Magyarországba irányuló árubehozatal aránya a Magyarországból Ausztriába történt kivitelhez az idén már csakis az 1:1.25 relációnak felel meg. Igy 1937 szeptember havában Ausztria behozatala Magyarországból 10,Ő millió schilling volt, mig Ausztria kivitele Magyarországba 10,2 millió schilling. Ha meggondoljuk, Hogy Magyarország az Ausztriával való fizetési forgalomban'már a passziv idegenforgalom folytán is a szenvedő fél, könnyen érthető, hogy a magyarok ár olégűdotlcneK a kölcsönös áruforgalom alakulásával. Azt hiszem, hogy a két "ország gazdasági struktúrájának átvilágítása alkalmas a helyzcC tisztázására,,/Folyt./