Napi Hírek, 1937. november/1

1937-11-08 [0405]

o- Ta/K § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház közjogi és igazságügyi együttes bizotts^a november 6-án, hétfőn délután öt órakor ülést tartott es folytatta az országgyűlés felsőháza jogkörének ujabb megállapít ás ár ól szóló törvényjavaslat tárgyalását. Rupert Rezső kérte a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot, mert a titkos választójoggal szemben elegendő körrektivumnak tartja a kormányáé kiterjesztett jogkörét. Ez a mostani javaslat az igazi népakarattal szemben az oligarchia hatalmát erősiti. Alkotmányunk ősi elve. az una eademgue nobilitas is azt bizonyítja, hogy az országgyűlés két táblára való válásának osak a nemesség nagy tömegeinek " . . %r\wszegénysége volt az oka. A mai felsőházat rrég kevésbbe tartja'-de^iokrati>'"

>nak mint a régi főrendiházat, mert azok, akik választás alapián vagy Uvatali állásuknál fogva vagy egyéb elmeken tagjai a mai felsőháznak, Szerinte még több arisztokratikus szellemmel állásoknál fám**--é&-^gyéö- ©imaken tagjai még'tö¥b'"ajr iszuőar<st*iiui ^silW»*>*l vannak telítve, mint a" főurak és a főpapok. Tfei jogkörében a felsőház jótékony befolyást gyakorol közéletünkre, de jogkörének a képviselőházzal való egveniogusitása ssetén sok közérdekű reform megakadályozó ja lenne, Az egveniogusitás indokolásánál nem lehet az ősi alkotmányra es a külföldi példákra hivatkozni. A felsőházat és a külföldi szenátusokat nem lehet azonosítani. A felsőház feloszlatásának joga szerinte nem sr.: semmit, mert ugyanazokból az elemiekből kerül ki az uj felsőház is. De meg az sem biztos, hogy az államfő: a feloszlatási jogot majd gyakorolni akarja. De ha gyakorolni akarná is, az ugyanazokból az elemekből összeülő felsőház talán még a kormányzó jószándlkait is elgáncsolhatja, ^numerikus paritás sem valósitható meg. sert hiszen a felsőház már puszta léte ze se vei túlsúlyban van a képviselőházzal szemben, de még ha a numerikus különbség kiegyenlítést nyerne is, az alsóházban ülő főrendi alemek még akkor is felbontanák a létrehozott numerikus egyensúlyt. lakatos Gyula hangoztatta, hogy a felsőház reformja alkotmányunk szellemében oldandó ra^g és a reform célja: biztosítani állami eletünkben a törvényhozás tényezői közötti harmonikus együttműködést. Hivatása neggá lolni elhamarkodott törvényalkotását, másrészt a, józan haladás útját biztosítani minden téren. A felspház mai szervezetét jólsikerült t modern szellemű kísérletnek tekinti, amelynél adva van a további kiépítés lehetősége, különösen a választási JS az érdekképviseleti elv hatékonyabb érvényesülése iránvában. A felsőház jelenlegi jogkörinek kiterjesztését szüksogesnek tartja és helves megoldásnak tartja a régi főrendiház jogkörére való utalást. Mégis mellőzte tétlennek tartja azt, hogy akár ebben a törvényben, akár a választójogi törvényben szabályozzák az eljárást, amely a ket ház eltérő véleményéből szánmazó súrlódások megoldását biztosítja. Erre a tudományos irodaion többféle módszert ajánl, amelyek részben egyes alkotnányokban meg is vannak valósítva. Lehetne szó arról, hogy kétszeri üzenetváltás utnn a két ház együttes ülésben dönt. A kormányzói jogkörről szóló törvény analógiájára el lehetne fogadni azt is, hogy ha a felsőház kft ízben küldött vissza egy javaslatot^ és a második visszaküldés után a képviselőházat feloszlatták s az uionnan összeülő ház újból elfogadja a javaslatot, ilyen iavaslqt a felsőház hozzájárulása nélkül is az államfő elé terjeszthető kihirdetés Végett. Ilyenirányú indítványt terjeszt elo. Gondolkozni lehetne a Lord Bryoe-féle hires bizottság javaslatán is=amely a ket ház hatvant agu egvüttes bizottságának juttat ily esetben döntő szerepet. Végül utal arra, hogy bizonvos esetekben az országgyűlés két háza együttes ülésben dönt, tehát alkotmányunk szellemében arról is gondoskodnunk kell, hogy ezekbe az esetekben a képviselőház ne legyen majorizálható. ( . /folyt, köV,/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció