Napi Hírek, 1937. november/1

1937-11-06 [0405]

/Darányi minisztex-elnök beszédének I, folytatása/ Vi/Vi A magyar"katonai erények a hosszú évtizedeken'keresztnl sem halványodtak el s igy azt lát jut, hogy az . _ északamerikai polgárháborúban a magyar katonák valamennyi nemzetiség közül a legki valóbban harcoltak.s legfényesebben szerepeltek. Ha a polgárháború idejében az egyesült Államok területén élő egyes nemzetiségi csoportok lélekszámát és e csoportokból az amerikai hadseregben ugyanakkor katonai szolgálatot teljesítők számát arányba állítjuk , - a magyarok vannak az első helyen; a kivándorló csoport lélekszámához viszonyítva sokkal több magyar szolgált az ameriicaf hadseregben, mint bármely más nemzetiségű csoportból. Egyik történelmi írónktól tudjuk, hogy 18b0 körül az Egyesült államokban'élő körülbelül 4000 lelket számláló magyarság közül"B00-an szolgáltak az unió hadseregében, köztük 80 vagy 100 tiszt. Soraikból" két altábornagy, öt dandártábornok, tizenöt ezredes és számos törzstiszt került az Unió hadseregének az élére; Ilyen kiválóan egyik nemzetiség sem szerepelt.""Ks ki ne emlékeznék Pigyelmessy vezér!:ari ezredes szerepére és Zágonyi "őrnagy hires hal ál rohamára? De nemcsak-a harci erények terén tüntette ki magát a külföldre szakadt magyarság. A civilizáció s a gazdasági élet úgyszólván minden terén fényesen szerepelt az idegenbe'szakadt magyarság. A távol Keleten Kőrösi-Csoma Sándor és Stein Aurél, délen Afrikában Magyar^László és Torday Emil az Angol Bi ro dal ómnak, az egyetemes emberi civilizációnak is igen nagy szolgálatot tettek*.. Körösi -Csorna neve mint az idegenben maradt magyarság kutatójának .ÍVTibetbe legelőször behatoló európainak neve a halhatatlanság könyvébe van'irva. " f * A magyarországi kiképzést rendszer és a _ . tanulási lehetőségek nemcsak tudósok külföldi sikereinek megalapozója'völt, hanem miivészeke is. Az a technika, ami re László Fülöp Magyarországi iskolái és az ott nyert külföldi ösztöndijak révén szert tett. kétségtelenül hozzájárult'ahhoz, hogy az angol-szász világnak egyik'legkimagaslóbb és legkedveltebb festőjévé^váljék. Magyar földről, magyar iskolából körűit - külföldre három világhírű Nobel-díjas tudós: Lénárd Bárány és Zsigmondy. " Sajnos, ilyen rövid beszéd"keretében teljesen lehetetlen felsorolni mindazokat a magyar neveket, amelyek viselői külföldön dicsőséget ésfényt szereztek a magyar nemzetnek: három nevet mégis meg szeretnek említeni, mert ezekhez nemcsak nagy tettek elkövetése vagy nagy . mii alkotása fűződik, hanem részben munkaijuk'eredménye gyanánt egész gazdasági és' szociális átalakulás keletkezett, még podigepen ! szakamerika területén. , " • Északamerika egyik legfontosabb gazdasági részét az a tavaszi búzaterület képezi, amely a nagy tavaktól nyugatra, a canadai határ mellett húzódik el, délen mélyenoenyulik az Egyesült Államok területébe, északon pedig; canadai földön húzódik északra és nyugatra. Az észak-amerikai tavaszi buza rokona a magyar acélos búzánakj amely a zor-~" dabb klima ingadozásait jobban kibírja, mint a~puhafajták. Az acélos buaa őrlése a, régi^rendszer mellett nem volt ki elégi ő, mert az acélos'buza héját nem lehetett kellő módon elválasztani a szem belső részétől. Ez ' természetesen a magyar búzaexport lehetőségeit erősan lerantot a. A XIX, század első felében azonban Pesten uj eljárást honosítottak meg, nevezetesen a hengerszákekkel való őrlést, amely nemcsak lehetővé"tette a héj könnyű elválasztását, hanem különféle finom őrlési, és 11**1:1 tásl ol i árasokat is lehetségessé tett. Ez a hengerszékekkel Való őrléöi eljárás óriási mértékben felfokozta a magyar buza és liszt exportképességét és Budapest a XIX. században a világ legnagyobb malomvárosává vált. /Folytatása következik/