Napi Hírek, 1937. november/1

1937-11-04 [0405]

GU/Wa /A közjogi és igazságügyi bizottság I.folytatása/ " A felsőház'egyen jogusitásának politikai és közjogi indokai" tannak. Politikai indoka, hogy a titkos választójog benyújtása előtt állunk, de ennél sokkal jelentősebb a közjogi indok, amely abban áll. hogy ezzel helyreáll a magyar alkotmányosság teljes integritása. A felsőházi törv^ényjavaslat olyan jogot ad meg a felsőháznak, amellyel'azelőtt soha sem rendelkezett a főrendiház: a törvény kezdemény ezés jogát. E körül a" jog körül többször volt vita, a döntés azonban a hagyományokra támaszkodva" mindig az volt, hogy a felspházat a törvénykozdeményezés"joga nem illeti" meg. 1708-ban a főrendiház" intézkedett a király által kiküldött királya biztos intézményének bevezetéséről, de ez az intézkedés akkora felháborodást keltett az alsóházban, hogy a főrendiház egyhangúlag hozott határozattal-megállapitotta. hogy csak elnézés folytán tert le az'ősi f

yakorlatról. Ugyanilyen határozatot hozott a főrendiház 1790-ben,"1830nn s 1839-ben Deák Ferenc ezt a gyakorlatot alá is húzta. Az- 1885-ös ~ törvényben eredetileg, ha megszükitve is, de be akarták hozni a felsőház törvényke^deményezési jogát, az alsóházban felhozott érvek hatása alatt" azonban Tisza Kálmán kénytelen volt a felsőháztól a törvénykezdeményezési jogot továbbra is megvonni. Ha tehát most a felsőház megkapja a tör-" vénykezdeményezés jogát" kérdés, hogy ezzel nem térünk-e lé énpen~az alkotmányos hagyományok útjáról; A felsőháznak még birói hatáskőre is van', igy tehát előáll az a helyzet, hogy jogkör tekintetében bizonyos vonalon a felsőháfe fölénybe jut. ~ Lényeges kérdés még áz, hogy a felsőház bizalmatlansági"" ' állásfoglalása alkalmas'lesz-e arra, hogy a kormány pozicéóját megrenditse. _ ' A válasz nem lenét más, mint hogy nem alkalmas. Bár ilyen eset is volt a magyar parlament gyakorlatában 1884-ben a zsidó és a vögyes házasságok kérdésében és 1893-ban az egyházpolitikai javaslatoknál,amikor" a Wekerle-kormány megbukott és csak a következő kormány tudta keresztülvinni ezeket az'egyházpolitikai, javaslatokat; A francia alkotmányban is hasonló'a helyzet, 1896 ota hat kormányt távolított el a szenátus' állásfoglalása, pedig"a francia közjog kifejezetten kimondja, hogy a szenátusnak ehhez joga nincs. Helyénvalónak tartaná, ha á kormányzat részéről határozott nyilatkozat történnék ebben a tárgyban. Elérkezettnek'látja az időt a felsóházAJervezeti. reform- " " jára is,"hogy a felsőház az"ipari munkásságba földmu^kasság, a kisbirtokosSág, a kisiparosság s a hadirokkantak és tűzharcosok képviseletét is ma-" gában foglalja. Megérettnek látja'a helyzetet a felsőházi tagok összefér^' hetetlenségének szabályozására is. A'javaslatot általánosságban elfogadja. /folyt .köv./ /-/ E/E Prága, noveiabex 4./Cseh Távirati Iroda./ 5 Karoly román király és Mihály trónörökös ma,delelőtt kilenc óra harminc perckor Gross-Seelowitz kastélyból a menini facanps vadászterületére mentek, ahol résztvettek az állami erdők es birtokok igazgatósága részéről tiszteletükre rendezett haj tó vadászaton. A vadászaton résztvevő vendégek között volt m& Machnik hadüg;miiniszter es Kiejoi tábornok,a cseh véderő vezérkari Tőnöke. A vadászat ueíejczese után nenoselnOK Sroas-SűölOWll* kastélyban a vendégek tiszteletére toat adott, /kii./