Napi Hírek, 1937. október/2
1937-10-28 [0404]
o- Ta/K /A váderő- és pénzügyi bizottság ülésének 2. folytatása./ - Azokkal a kívánságokkal, amelyek mind erkölcsi, mind anyagi téren a törvényjavaslat nyilvánosságra jutása őta a közvéleménybe n felbukkantak, e^gosz terjedelmükben foglalkoztunk, még akkor is, ha néma miniszterhez jutottakéi, hanem bárhol, újságban vagy egyéb közleményekben megjelentek. Ezzel csak arra szeretnék rámutatni, hogy nem volt egyetlen olyan hang, amelyről tudomást ne vettünk volna és amelyet ne igyekeztünk volna méltányolni, tekintet nélkül a formára, ahogyan ez a hang jelentkezett, Ezt nyugodt lélekkel mondhatom. Viszont az a felfogásom, hogy ilyen sok, sokszor önként értetődő kívánsággal szemben nem a törvényiavaslat hivatott arra, hogy minden kívánságot elintézzen, mert attól tartok, hogy ezáltal maga a tűzharcos eszme elhomályosodnék a kis_ anyagi részletekben. De ugy vélem, amint ezt már ismétel te n másutt is kijelentettem, hogy nem a törvényjavaslatban fogjuk ezeknek a kérdéseknek egy részét megoldani, hanem, mint eddig, kormányrendeletekben, honvédelmi miniszteri vagy pedig szakminiszteri rendeletekben. Hogy ezt végrehajtsuk, annak igyekezni fogok éppúgy becsülettel eleget tenni, amint a hadirokkant törvény végrehajtásánál a magam személyének latba etésévei mindent elkövettem, hogy ne a törvény betűjét, hanem ss llemét vigyük át az életbe. - Van még egv tánvező: ez maga a társadalom. Tudom, hogy a magyar társadalom anyagi áldozatkészsége annyi irániban van igénybevevő, hogy nem lehet mindig ujabb igényekkel fellepni. Mégis rá kell mutatnom arra, hogy egész Európában, kóC államot '"ivévé, a társadalom az. amely a tűzharcosokat elsősorban megsegiti. Itt tehát mint miniszter azt az utat vélem követni a jövőben, a törvényjavaslat remélhető életbelépése után, hogy a magyar társadalom is az érdekképviselettel karöltve és annak bizonyos irányításával a honvédelmi miniszter felüg^y leti joga alatt kiveszi a maga részét abban, hogy ennek a tűzharcos társadalomnak azokról a rétegeiről tudjunk gondoskodni, amelyekről törvényben vágy rendeletben malán már nem tudnánk. - végül:jnyugodt lélekkel állok ki a törvényjavaslattal, mégpedig azért, mert a munka, amelyet belefektettünk, lényegében mindazt hozza, amit a mai helyzetben, - ezt.aláhúzom - egyáltalában nozni lehetett. Ez benső meggyőződésem. De nyugodt lélekkel állok ki azért is, mert a törvény j a vasaaö éle ebe lépé se után európai v iszony latbán a legelsők közt leszünk ott, ahol valamit a tüzhareosokért tettek, amit bizonyít ölyan elismerő s, amelyet külföldről már a jt örvény javaslat benyújtásakor személyesen kaptam. - Azzal a tiszteletteljesk kéréssel állok tehát ma itt az bizottság előtt, - fejezte be a miniszter - hogy amilyen iószándékkal igyekeztem a tűzharcosok sorsán valamit lendíteni, méltóztassanak ugyanolyan megértéssel ienni/a tűzharcosok iránt, mert 'tudom, hogy az bőven megvan, hanem az iránt /nemcsak;/ a jószánoék iránt is, ai» Ilye! a törvényjavaslatot ma a bizo11ság• ele hozni bátorkodtam. A miniszter felszólalását a bizottsági tagok többször szakították félbe tapssal és él jenzéssel, a beszéd befejezése után pedjg lelkesen ünnepelték, \ Vitéz Shvoy Kálmán köszönetet mondott á miniszternek a', törvényjavaslat benyújtásáért. Hangsúlyozta, hogy a javaslatot minden pártpolitikától mentesen ke 11 tárgyalni, A javaslat erkölcsi éli sm eres, mert anyagilag nem lehet annyit adni, amennyit a tűzharcosok megérdemelnének, de a javaslat az ország"mai hely zetében anvag'.ilag is sokat ad, Főszempontnak azt tartáa. hogy nocsak egyes kategóriák nyerjenek, hanem az a társadalmi remegés osztály is, amely' a háború terheiből a iegnagvobb részt viselte: a gazdatársadalom. /Folyt, köv./ . " 0RSZÁG()S I.EVÉLTÁR
