Napi Hírek, 1937. október/2

1937-10-25 [0404]

/A Nemzeti Szinház jubileuma az akadémián. I. folytatás*/ Amikor a kormányzó feleségével a díszterembe lépett, felhangzott a nemzeti Hiszekegy, amelyet az Operaház énekkara énekelt a karzaton Roubal Vilmos karigazgató vezénylésével. A közönség állva hallgatta a nemzeti Hiszekegyet, amelynek elhangzása után Hdmaa Balint vallásos közoktatásügyi miniszter nyitotta meg a következő beszéddel az ünnepélyt: —,A nemzeti művelődés megalapozása és céltudatos fejlesztése, a művelődési intézmények életrehivasa és nagyranövcléso rendszerint bölcs, lelkes és bőkezű uralkodók érdeme. Ami keresztény nemzeti művelődésünk es művelődési intézményeink alapját is nagy királyok vetették meg. -A nyugati műveltség előtt Szent István tárta ki Magyarország kapuit, Ü magyar történőtirás kezdetei Szent László udvarába, a jogalkotásé Kálmán kancelláriájába nyúlnak vissza. Költészetünk Mátyás király humanistáinak latin verselése vol vette kezdetét, A szobrász- és festőművészet azanjou királyok udvarában és környezetében vert először gyökeret. Ipitőmüvószotünk a szent istváni alkokon III. Bála és IV. Béla ópitkezeseivel ért első virágkorába, hogy Zsigmond és Mátyás nagyszerű alkotásaival klasszikus magaslatra emelkedjék- Az első egyetemet Nagy Lajos alapitóttá, z első könyvtárat és első tudóstársaságok Hunyadi Mátyás hivta életre. Történelmi sorsunk szomorú fordul ata, hazánk első sz átdarabolása és művelődésünk egységének meglazulása után Báthory István, Rákóczi György, Bethlen Gábor Erdélyben megtettek mindazt, amit tcnniök lene tett. A csonka király területén azonban nem akadt utóda művészet- és tudománypártoló régi, nagy királyainknak. - Mária Terézia a maga nagyszabású művelődéspolitika terveinél! megvalósításakor nem feledkezett meg'Magyarországról sem, de a magyar művelődés nemzeti érdekű és nemzeti szempontú fejlesztése iránt az udvar részéről századokon át mi sem történt. Fejedelmi kezdeményezés és udvari támogatás hiányában a magyar művelődés újkori történetében néma közhatalmi tényezők, hanem a nemzeti társadalom viszi a vezető szerepet. - Művelődésink alapvető intézményeit az önerejére ^utalt nemzeti társadaltm és annak kimagasló műveltségű vezéregyéniségei valósították meg. Más szerencsésebb nemzetek császári és királyi.hercegi és fejedelmi alapitásu főiskoláinak szerepét nálunk Pázmány Péter egyeteme és Török Bálint debreceni főiskolája töltötték be. A korlátlan fejlődési lehetőségekkel rendelkező udvari könyvtárakat é s muzeumokat Széchényi Ferenc Országos Könyvtára és József Nádor Magyarnemzeti Múzeuma pótolták. Az udvari irodalmi körök ős királyi akadémiák feladatait Kisfaludy Károly társasága és Széchényi István Magyar Tudós Társasága vállalták és oldották meg. Az udvari konzervatóriumot és azinházat a nemzeti társadalom széle s, rétegeinek áldozatával létrehozott Nemzeti Zenede és Nemzeti Szinház pótolták. - Szoknék a # nemzeti intézményeknek jubileumi ünnepén nem csupán egy-egy jeles nemzeti intézmény érdemes múltja és alapitóikndí áldozatkészsége előtt hódolunk, hanem a magyar faj életereje, társadalmunk művelődő készsége, jobbjainak fejlett kulturális érzéke előtt is. - A Pázmány Péter-tudományegyetem és a debreceni Collcgium alapításának évfordulója emlékünnepe annak a magyar társadalomnak-, is, amely a széttagoltság, bomlás és belső harcok szomorú korában, legnagyobb szükség idején is hittel és meggyőződéssel, akarattal és erővel szolgáltba magyar művelődés magasztos ügyet. . /Folyt, köv./