Napi Hírek, 1937. szeptember/2

1937-09-28 [0402]

0 A K/K Paris, szeptember 28. /Magyar Távirati Iroda/ A Petit Bleu bátorhangu magyarbarát cikkei'ellenhatást váltottak ki a kis antantbarát sajtókörökből. A cikkíró - A. de Montgon - egv magát megnevezni nem akaró személyiségtől hosszú levelet kapott, amely az összes jólismert • álárvek felsorakoztatásával védelmezi a trianoni igazságtalanságokat, a világháború felelősságét igyekszik Tisza István gráfra hárítani s megismétli a magyarországi kisebbságok hajdani elnyomatására vonatkozó vádakat . A. do Montgon tüstént választ ad'az ellenérvekre s könnyűszerrel semmisiti meg a levélíró hamis okfejtését. Rámutat ária, hogy a nemzetiségiek Magyarországon ezer éven át nyugodtan fejlődhettek s szaporodhattak, s elnyomatásról sohasem lehetett beszélni. Igazságos dolog-e az, hogv a kisebbségeknek hajlékot ás oltalmat gyújtó Magyarországot felosztottak a kisebbségek anyaországai k-'zött? Hát va-ion elképzelhető volna-e, hogy az északfrancia bányavidéket Lengyelországhoz csatolják csupán azért, mert ezen a vidéken nagyszámú lengyel munkásnak nyújtottunk otthont? Avagy Csehország _ igényt tarthatna-e a Beauoe vidékere, az alatt az ürügy alatt, hogy Franciaországnak ezen a vidékén a mezőgazdasági munkások nagy része francia földön hazára lelt oseh bevándorlókból áll? Ami az utódállamokkal való békés gazdasági megegyezést illeti, Magyarország a jelen pillanatban egyebet sem kivan, minthogy modus vivendi jöjjön létre közötte és a kisantant között. De'kizéréan gazdasági alapon nyugvó megegyezés nem jelentene teljes megoldást. Ami Tisza István gróf magatartását illeti, azt trténelmi szempontból semmi gáncs sem érheti. Kétségtelen, hogy Tisza meghajolt Bécs döntése előtt, amikor az ultimátum elkerülhetetlenné vált. De Tisza előzetesen határozottan rosszalts ezt az eljárásmódot s tisztán látta, hogy hazájára minden háború végzetes osapást jelent. Győzelem esetén Magyarország semminő terüle i megnövekedésre sem számithatott volna. /Tisza ezt határozottan ki is jelentette/. A magy arok tudták, hogy a habár utói semmit sem remélhetnek. Ebből a kis eszmecseréből kit inik - fejezi be a-cikkiró - ]iogy a magyar kérdés továbbra is fennáll - akár akarjuk, akár nem. Lnnek a kéraásnek a megoldása mindkét részről sok türeltiet, higgadtságot, bölcseséget és jóakaratot kivan. —————— 0 A K/K P á r is, szeptember 28. /Magyar Távirati Iroda/ A párisi magyar diákegylet na ffilágkiállitá

c magyar pavillonjában vendégül látta az ^Etats Géneraux de la Jeunesse iuropéenm " el- . • nevezés alatt Parisban Uáésező nemzetközi ifjúsági nagygyűlés résztvevőit. Dr. Müller-Molnos Lipót, a párisi magyar tanulmányi központ igazgatója, rövid udvözlőbeszéődel fogadta a vendegeket. Kiemelte, nogy Magyarországot minden eir ópai mozgalomban külön szerep illeti meg, mert niszen mi állami életünk hajnala ota az európai kultúráért harcolunk . • A külföldi vendégek nevében Armand Megglé válaszolt MüllerMolnos dr. üdvözlő szavaira, örömét fejezte ki afelett, _ hogy a .nagy magyar_ tör ténelem eseményeit vi sszatükröző. falak között incezheti szavait egész üurópa összegyűlt ifjúságához és rámutathat arra a döntő befolyásra, amelyet a nyugati es keresztény civilizációhoz csatlakozott magyar állam egész ijurópa nyugodt fejlődési lehetőségére gyakorolt. /Folyt, köv.7 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR